Egyiptom hercege

	Egyiptom hercege ; (The Prince of Egypt.)
	1997-es amerikai animációs film
Rendező	Brenda Chapman; Steve Hickner; Simon Wells;
Producer	Penney Finkelman Cox; Sandra Rabins;
Vezető producer	Jeffrey Katzenberg
Alapmű	Frank Tamura
Műfaj	musicalfilm; felnövéstörténet; filmdráma; hagyományos rajzfilm; romantikus film; kalandfilm;
Forgatókönyvíró	Philip LaZebnik; Nicholas Meyer;
Hang	Val Kilmer; Ralph Fiennes; Sandra Bullock; Jeff Goldblum; Michelle Pfeiffer;
Zene	Hans Zimmer
Operatőr	Adrian Biddle
Vágó	Nick Fletcher
Díszlettervező	Rick Baker
Gyártásvezető	Bill Damaschke
	Gyártás
Gyártó	DreamWorks Animation
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol; héber;
Játékidő	98 perc
Költségvetés	70 000 000 USD
Képarány	1,85:1
	Forgalmazás
Forgalmazó	DreamWorks Pictures; UIP-Duna Film;
Bemutató	1998. december 18.; 1998. december 24.;
Korhatár
	Kronológia
Kapcsolódó film	József, az álmok királya
	További információk
	weboldal; IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptom hercege témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az Egyiptom hercege (eredeti cím: The Prince of Egypt) 1998-ban bemutatott amerikai vallásos témájú 2D-s számítógépes animációs musical-filmdráma, amely a DreamWorks legelső kézzel rajzolt animációs filmje.

A film alapjául a bibliai Mózes története szolgál, az Ószövetség Kivonulás könyvéből. Brenda Chapman, Steve Hickner és Simon Wells rendezte, producerei Penney Finkelman Cox és Sandra Rabins voltak. A forgatókönyvet Philip LaZebnik és Nicholas Meyer írta, a zenéjét Hans Zimmer szerezte. A mozifilm a DreamWorks Animation gyártásában készült, és ugyancsak a DreamWorks Pictures forgalmazásában jelent meg.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1998. december 18-án, Magyarországon 1998. december 24-én mutatták be a mozikban.

Cselekmény szerkesztés

Az ősi Egyiptomban egy zsidó asszony gyermeket szül, akiről megjósolják, hogy ő lesz majd Isten kiválasztottja, hogy megszabadítsa a zsidó népet az egyiptomi rabszolgasorstól. Ám a fáraó, a zsidók túlszaporodásától és fellázadásától tartva, megparancsolja, hogy minden újszülött fiúgyermeket öljenek meg. Az asszony egy kosárba rejti a gyermeket, hogy megmentse, és a Nílus vizére rakja, majd megkéri idősebbik lányát, Miriamot, nézze meg merre viszi a folyó. A kosár végül a fáraó palotájához sodródik, ahol a fáraó felesége rátalál, és elhatározza, hogy magához veszi a gyermeket, akinek a Mózes nevet adja, mely azt jelenti, "vízből kihúzott".

Mózes egész életében abban a hitben nevelkedik, hogy ő Egyiptom hercege, idősebbik testvérével, Ramszesszel együtt, akiből egy napon majd fáraó lesz. Az apja, Sethi ezért szigorú és megkövetelő vele szemben, és mindig szigorú elvárási vannak felé. Egy alkalommal a főpapok egy gyönyörű rabszolgalányt ajándékoznak Ramszesznek. Cippóra azonban titokban megszökik a palotából. Mózes követi őt az éjszaka során, és az utcákon találkozik Miriammal és másik testvérével, Áronnal, akik elárulják neki, hogy zsidó, és hogy a testvérük. Mózes először nem hiszi ezt, de mikor Miriam elénekli neki az édesanyja régi altatódalát, Mózest elöntik az emlékek. A múltja végül feltárul előtte egy rémálomban, és végül maga Sethi is megerősiti a zsidó gyermekek megölését, úgy tekintve rájuk, hogy "csupán rabszolgák". Mózest egyre jobban megrettenti az egyiptomiak kegyetlen bánásmódja a zsidókkal, s, mikor megpróbál megvédeni egy zsidó öregembert egy durva katonától, véletlenül megöli az embert. A bűnéért halál vár rá, így kénytelen elhagyni Egyiptomot, hiába kérleli őt Ramszesz, hogy maradjon.

A sivatagban Mózes napokig bujkál. Egy alkalommal megvéd egy csapat kislányt néhány banditától. Kiderül, hogy a lányok Cippóra nővérei, ő pedig Midián papjának lánya, s nagy örömmel fogadja be Mózest is a családja közé. Mózes és Cippóra nagyon hamar megkedvelik egymást és végül összeházasodnak. Mózesből pásztor lesz, Midián nyáját legelteti a sivatagban, amikor az Úr megjelenik előtte egy égő csipkebokor formájában, és elmondja neki a rábízott küldetését, mely szerint ki kell vezetni a zsidókat Egyiptom földjéről. Mózes nem tudja, hogyan is vihetné ezt véghez, de az Úr biztosítja őt, hogy mindvégig vele lesz. Mózes felelősséget érezvén a zsidók sorsáért, végül úgy dönt, visszatér Egyiptomba, ahol meglepetten tapasztalja, hogy most már Ramszesz a fáraó.

Bár Ramszesz kegyelemben részesíti Mózest korábbi bűnéért, és újra testvérévé fogadná, Mózes erősen ragaszkodik a küldetéséhez, és arra kéri Ramszeszt, engedje el a zsidókat. Hogy bemutassa Isten hatalmát, kígyóvá változtatja a botját, de az egyiptomi papok könnyűszerrel megcsinálják ugyanezt, igaz, Mózes kígyója elnyeli az övéiket. Ramszesz elárulva érzi magát Mózes szembeszegülése miatt, így nem hajlandó elengedni a zsidókat, sőt inkább megduplázza munkájukat. Mózes elszomorodik, de Miriam erőt önt belé, hogy folytassa a küldetését. Mikor Ramszesz újfent nem hajlandó elengedni a zsidókat, Mózes Isten segítségével vérré változtatja a Nílus vizét. Ezután újabb és újabb csapások sújtják Egyiptomot: sáskák, szúnyogok, böglyök, békák, dögvész, fekélyek, jégeső, és sötétség. Mózes ismét megpróbál beszélni Ramszesz fejével (és figyelmezteti őt az utolsó és legsúlyosabb csapásra), de Ramszesz továbbra sem enged. Így azon az éjszakán a halál angyala lesújt Egyiptomra, és megöl minden elsőszülött gyermeket, köztük Ramszesz fiát is, de a zsidó gyermekeknek nem esik bántódásuk, mert ők bárányvérrel megjelölték kapuikat. Az összetört szívű Ramszesz végül elengedi a zsidókat. Mózes lelkét gyötri a bűntudat a csapások miatt, amit a testvérének és Egyiptomnak okozott.

A zsidók kivonulnak Egyiptomból, és Mózes vezetésével átkelnek a Vörös-tengeren; az Úr kettéválasztotta előttük a vizet, így szárazon juthatnak át. Ám hamarosan egyiptomi katonák szegődnek a nyomukba, élükön a bosszúszomjas Ramszesszel, és megpróbálják megölni őket. Az Úr ismét a zsidók segítségére siet: a tenger vize újra megárad, de csak a katonákat sodorja el, a zsidók épségben átjutnak a túloldalra. Ramszeszt a tenger másik partjára veti a víz, teljesen egyedül, ahol tehetetlenségében Mózes nevét őrjöngi. Mózes a túlsó partról egy utolsó búcsút vesz egykori testvérétől, majd elindul, hogy tovább vezesse népét az Ígéret földje felé, Kánaánba. A film azzal zárul, ahogy Mózes lejön a Sínai-hegyről, kezében tartva a Tízparancsolatot.

Szereplők szerkesztés

Szereplő	Eredeti hang	Magyar hang
Mózes	Val Kilmer Amick Byram (ének)	Selmeczi Roland Debreczeny Csaba (ének)
Ramszesz	Ralph Fiennes	Vincze Gábor Péter
Cippóra	Michelle Pfeiffer	Kovács Nóra
Miriam	Sandra Bullock Brenda Chapman (ének)	Gubás Gabi Auth Csilla (ének)
Áron	Jeff Goldblum	Bognár Zsolt
Jetró	Danny Glover Gavin Greenaway (ének)	Izsóf Vilmos Sárkány Kázmér (ének)
Széthi	Patrick Stewart	Csurka László
Királynő^[1]	Helen Mirren Linda Shayne (ének)	Für Anikó Hámori Ildikó (ének)
Hotep	Steve Martin	Vass Gábor
Hui	Martin Short	Kálid Artúr
Ramszesz fia	Bobby Motown	Kováts Dániel
Miriam fiatalon	Eden Riegel	Szentesi Dóra (ének)
Jokébed^[2]	Ofra Haza	Kocsis Judit

Betétdalok szerkesztés

Magyar		Angol
Dal	Előadó	Dal	Előadó
Megszabadít	Ofra Haza Bergendy-együttes	Deliver Us	Ofra Haza
Hallgass te gyermek	Ofra Haza		Ofra Haza
Légy majd a szabadító	Szentesi Dóra		Eden Riegel
Hallgass te gyermek (Miriam)	Auth Csilla	River Lullaby	Sally Dworsky
Oly szép ez a világ	Debreczeny Csaba	All I Ever Wanted	Amick Byram
Ez otthonod, fiam	Hámori Ildikó	All I Ever Wanted (Queen's Reprise)	Linda Shayne
Ahogy az Úr a mennyből lát	Sárkány Kázmér	Through Heaven's Eyes	Gavin Greenaway
Hatalmad itt nem nagy szám	Vass Gábor Kálid Artúr	Playing with the Big Boys	Steve Martin Martin Short
Így szólt az Úr	Debreczeny Csaba Vincze Gábor Péter Bergendy-együttes	The Plagues	Amick Byram Ralph Fiennes
Mert ő küld száz csodát	Kovács Nóra Auth Csilla Bergendy-együttes	When You Believe	Michelle Pfeiffer Sally Dworsky