Felkai-völgy
A Felkai-völgy (szlovákul Velická dolina) a Magas-Tátra egyik völgye Szlovákiában, amelyben a hegység botanikailag egyik legértékesebb területe található, az úgynevezett Virágoskert.
| Felkai-völgy | |
 | |
| A Felkai-völgy és a Sziléziai menedékház | |
| Ország |  Szlovákia |
| Település | Poprádi járás |
| Elhelyezkedése | |
 Felkai-völgy
Pozíció a Tátra térképén
| |
 é. sz. 49° 09′ 36″, k. h. 20° 09′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 36″, k. h. 20° 09′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felkai-völgy témájú médiaállományokat. | |
Nevének eredete szerkesztés
A völgy neve a ma Poprád részét képező Felka (Vel’ká) falu nevéből származik.
Fekvése szerkesztés
Északkelet-délnyugat irányú, 6 km hosszú, teraszos felépítésű völgy. Északkeletről a főgerincből a Kis-Viszóka-csúcsnál a Nagyszalóki-csúcs felé keletre kiágazó, 6 km hosszú mellékgerinc, délnyugatról a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcsból a Gerlachfalvi-csúcs felé kiinduló délkeleti szárnyvonulat határolja.
A Felkai-völgybe az 1005 m magasan fekvő Tátraszéplakról (Tatranská Polianka) jutunk el. A zöld 
turistaösvény a Felkai-tó (Velické pleso) melletti, 1670 m magasan épült Sziléziai menedékház érintésével a Lengyel-nyeregig (Poľský hrebeň) (2150 m) vezet fel. A Lengyel-nyeregből észak felé a Poduplaszki-völgybe, kelet felé a Rovátkán át a Nagy-Tarpataki-völgybe mehetünk át.
-
A Felkai-völgy a Lengyel-nyeregről lefelé -
A Felkai-völgy a Lengyel-nyeregről lefelé -
A Felkai-völgy a Lengyel-nyeregről lefelé
Növényzet és vízrajz szerkesztés
A völgyzárlatban fekszik a kis Felkai-Hosszú-tó (Dlhé pleso velické), lentebb pedig a nagyobb Felkai-tó található.
A völgy ritka természeti szépségekkel rendelkezik, mely nagyrészt összefügg a jégárak alakította domborzati formákkal. Kivételesen lenyűgöző közülük a Virágoskert (Kvetnyica). A Felkai-tótól az Örökös-eső (Večny dážd’) alatt az évezredek során jó feltételek alakultak ki egy sajátos növényvilág számára. A völgy e részének havasi rétjei jellemző nevet kaptak. A Virágoskertről az első említés 1644-ből való, a késmárki Frölich Dávid „fűszerek kertjének” nevezte.
A Virágoskert a természetvédők figyelmét is felkeltette, s az ő érdemük, hogy megóvásáért, már igen korán, meglepően sokat tettek.
Szállás szerkesztés
A Felkai-tó partján épült Sziléziai menedékházban lehet pihenni.
Források szerkesztés
- Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, Késmárk-Budapest, 1926
- Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága, Szerk. átdolg. és kieg. Bucsek Henrik, Sport Lap- és Könyvkiadó, 1978 ISBN 963 253 284 8
- Adamec, Vladimir: A Magas-Tátra. Turistakalauz, Sport Kiadó, Pozsony, 1969
- Soós Ferenc: Magas-Tátra turistakalauz, Bíbor Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 9639103683
- Scheirich László: A mi Magas-Tátránk, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2005 ISBN 8089032559
- Klaus Gattinger: A Magas-Tátra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2006 ISBN 9639353388
- Nagy Árpád: 250 Tátrai túra, Kornétás Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639353626
- Daniel Kollár-Ján Lacika-Roman Malarz: A szlovák és a lengyel Tátra, DAMAJA, 1998.
- Julius Andrási - Witold H. Pariski: Válogatott hegymászóutak 1972; Magyar kéziratos fordítás, Vörös Meteor Hegymászóklub, 1978;
- Bucsek Henrik, A magyar hegymászás története 1873-ig, (Hegymászó Híradó, 1973., 3. szám, 3-11. o.)
