Friedrich Wilhelm von Seydlitz

Friedrich Wilhelm von Seydlitz (Kalkar (Kleve mellett), 1721. február 3.Ohlau, 1773. november 7.) porosz lovassági tábornok.

Friedrich Wilhelm von Seydlitz
Született1721. február 3.[1][2][3][4][5]
Kalkar
Meghalt1773. augusztus 27. (52 évesen)
Oława
SírhelyOpolei vajdaság
Állampolgárságanémet
Rendfokozata
  • lovassági tábornok
  • vezérőrnagy
  • altábornagy
Csatái
Kitüntetései
Halál okaszifilisz
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Wilhelm von Seydlitz témájú médiaállományokat.
Friedrich Wilhelm von Seydlitz

Életútja szerkesztés

1739-ben egy dragonyosezredbe lépett be, és részt vett az első sziléziai háborúban. 1742 tavaszán Ratibor mellett vitéz védekezés után fogságba került, Győrbe szállították. Négy hét múlva kiváltották, és ismét ezredéhez került, majd miután II. Frigyes huszárszázadossá nevezte ki, részt vett a második sziléziai háborúban. Hohenfriedeberg mellett személyesen ejtette foglyul Schlichting szász tábornokot, ennek köszönhetően őrnaggyá léptették elő. 1752-ben alezredes, 1755-ben ezredes lett. Legfőbb dicsőségét mint lovasparancsnok a hétéves háborúban aratta. A Rossbach melletti ütközet előestéjén a teljes lovasság vezérévé nevezték ki, ragyogó lovastámadása döntő jelentőségű volt a csata szempontjából. Nemsokára altábornagy, majd a Rochow-ezred tulajdonosa lett. 1760-ban részt vett Berlin megvédésében az oroszok ellen. A hubertusburgi béke megkötése után lovastábornokká léptették elő és az összes sziléziai lovasezredek főfelügyelőjévé nevezték ki. II. Frigyes 1784-ben Berlinben a Vilmos téren Seydlitz-nek emlékművet állíttatott.[6][7]

Források szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. Varnhagen von Ense, Biographische Denkmale (2 kötet)
  7. Köhler, Seydlitz in seiner Bedeutung für die Reiterei (Berlin, 1874).