Wikipédia

George Wallace

amerikai politikus, a déli Alabama állam kormányzója, az USA elnökjelöltje illetve elnökjelölt-jelöltje
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

George Wallace (1919. augusztus 25. – 1998. szeptember 13.)[7] amerikai politikus, a déli Alabama állam kormányzója (1963-67, 1971-75, 1975-79, 1983-87), az Egyesült Államok elnökjelöltje (1968) illetve elnökjelölt-jelöltje (1964, 1972, 1976).

George Wallace
USA
Katonai pályafutása
Csatáimásodik világháború
Született1919. augusztus 25.[1][2][3][4][5]
Clio
Elhunyt1998. szeptember 13. (79 évesen)[2][3][4][5][6]
Montgomery
SírhelyGreenwood Cemetery
Párt
Házastársa
  • Cornelia Wallace (1971. január 4. – 1978. január 4.)
  • Lurleen Wallace (1943. május 21. – 1968. május 7., házastárs halála)
GyermekeiGeorge Wallace, Jr.
Foglalkozás
IskoláiUniversity of Alabama School of Law (–1942, jogi alapdiploma, jogrendszer)
Halál okaParkinson-kór
Vallásmetodizmus
Díjakmember of the Alabama Academy of Honor (1969)
George Wallace aláírása
George Wallace aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz George Wallace témájú médiaállományokat.

Korai évek szerkesztés

1942-ben jogi diplomát szerzett. Még ebben az évben belépett a hadseregbe, részt vett a második világháborúban, Japánban. 1946-ban Alabama állam képviselőházának tagjává választották. 1952-ben bíró lett. Ezekben az években Alabamában fontos polgárjogi megmozdulások zajlottak - a legismertebb a Rosa Parks által 1955-ben indított montgomeryi buszbojkott, amely során Martin Luther King helyi lelkészből országosan ismert civil vezetővé vált -, rendőri fellépéssel és perekkel, amelyekben a bírókra fontos szerep hárult. Wallacet úgy ismerték, mint aki viszonylag liberális elveket követ az ilyen ügyekben.

Alabama kormányzója szerkesztés

1958-ban versenybe szállt Alabama állam kormányzójának. Elvesztette a választást John Pattersonnal szemben. Patterson élvezte a Ku-Klux-Klan támogatását, míg Wallace a szervezet ellen lépett fel. Az elvesztett választás után levonta a következtetést: azért veszített, mert az ellenfele rasszistább kampányt folytatott, és legközelebb ő fog rasszistább kampányt folytatni („You know why I lost that governor’s race? … I was outniggered by John Patterson. I tell you here and now, I will never be outniggered again.”)

1962-ben megválasztották kormányzónak (1963-67). Beiktatása után meghirdette programját: „szegregáció most, szegregáció holnap, szegregáció mindig”.[8]

 
Wallace elállja az utat az egyetem kapujában

1963 nyarán, programjának megfelelően, személyesen próbálta megakadályozni, hogy fekete diákok bejussanak az egyetemre: el akarta állni az utat a kapuban („Stand in the Schoolhouse Door”). John F. Kennedy elnök parancsára katonák állították félre. A történtek országosan ismert politikussá tették.[9][10]

1966-ban nem indulhatott a választáson, mert az állam alkotmánya kizárta, hogy valaki egymást követő két ciklusban legyen kormányzó. Felesége, Lurleen Wallace indult és nyert a választáson. Ő volt az első női kormányzó Alabamában. 1968-ban felesége betegségben meghalt.

1970-ben ismét megválasztották kormányzónak (1971-75). Ebben az időszakban módosították az alkotmányt, hogy lehessen egymást követő két ciklusban kormányzó.

1974-ben harmadszor is megválasztották kormányzónak (1975-79).

1978-ban nem indulhatott a választáson Alabama kormányzójának, mert az állam alkotmánya kizárta, hogy valaki egymást követő három ciklusban legyen kormányzó.

1982-ben negyedszer is megválasztották kormányzónak (1983-87).

Az Egyesült Államok elnökjelöltje szerkesztés

Miután 1963 nyarán országosan ismert politikussá vált, többször is elindult az Egyesült Államok elnökjelöltjének.

1964-ben a Demokrata Párt szállt versenybe. Lyndon B. Johnson, az egy évvel korábban meggyilkolt Kennedy alelnöke és utóda lett a párt elnökjelöltje, majd az USA elnöke.

1968-ban független elnökjelöltként indult a választáson. 10 millió szavazatot, 13,5%-ot szerzett. A republikánus párti Richard Nixon nyerte meg a választást.

1972-ben harmadszor is versenybe szállt, ismét a Demokrata Pártban. Puhított szegregáció-párti politikáján. Felmérések szerint nagy népszerűségnek örvendett. Egyik kampány rendezvényén egy hírnévre vágyó, nem politikailag motivált merénylő több lövéssel megsebesítette. Túlélte a merényletet, de deréktól lefelé lebénult, kerekesszékbe kényszerült. A versenyből kiesett. George McGovern lett a párt elnökjelöltje. Ismét Nixon lett az USA elnöke.

1976-ban negyedszer is versenybe szállt, ismét a Demokrata Pártban. Jimmy Carter lett a párt elnökjelöltje, majd az USA elnöke.

Késői évek szerkesztés

Utolsó éveiben nyilvánosan visszavonta rasszista kijelentéseit, és kérte a feketék megbocsátását.[11]

Emlékezete szerkesztés

Miután négyszer is sikertelenül szállt versenybe az Egyesült Államok elnökének, ugyanakkor jelentős hatással volt az országos politika alakulására, a 20. századi amerikai politika „legbefolyásosabb vesztesének” nevezik.

Az 1972-ben ellene elkövetett merénylet adta az alapját a Taxisofőr (1976) történetének.

Az 1963-as próbálkozása, hogy megakadályozza, hogy fekete diákok bejussanak az egyetemre, majd az 1972-ben ellene elkövetett merénylet feltűnik a Forrest Gumpban (1994) is.

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a George Wallace című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Wallace, George (25 August 1919–13 September 1998), politician, 2017. október 9., George Wallace
  6. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ Obituary: George Wallace (angol nyelven). The Independent, 1998. szeptember 14. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  8. ↑ Raines, Howell. „George Wallace, Segregation Symbol, Dies at 79”, The New York Times, 1998. szeptember 14. (Hozzáférés: 2021. december 3.) (amerikai angol nyelvű) 
  9. ↑ „Wallace in the Schoolhouse Door”, NPR.org (Hozzáférés: 2021. december 3.) (angol nyelvű) 
  10. ↑ A brief history of race and schools. web.archive.org, 2008. április 23. [2008. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  11. ↑ „Remembering George Wallace”, NPR.org (Hozzáférés: 2021. december 3.) (angol nyelvű) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=George_Wallace&oldid=25189397”