Hypolimnas bolina

Hypolimnas bolina
	Hím
	Nőstény
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Rhopalocera;
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Tarkalepkefélék (Nymphalidae);
Alcsalád:	Tarkalepkék (Nymphalinae);
Nemzetség:	Junoniini;
Nem:	Hypolimnas; Hübner, 1819
Faj:	H. bolina;
Tudományos név
	Hypolimnas bolina; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Papilio bolina Linnaeus, 1758; Hypolimnas parva Aurivillius, 1920; Nymphalis jacintha Drury, 1773;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hypolimnas bolina témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hypolimnas bolina témájú médiaállományokat és Hypolimnas bolina témájú kategóriát.

A Hypolimnas bolina a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.^[1]

Előfordulása szerkesztés

A Hypolimnas bolina előfordulási területe igen nagy. Nyugaton Madagaszkártól kezdve, keletre Dél- és Délkelet-Ázsián keresztül, egészen a Csendes-óceán néhány nyugati szigetéig (Tonga, Tuvalu, Szamoa, Vanuatu), valamint Ausztráliáig és Új-Zélandig lelhető fel.

Alfajai szerkesztés

Hypolimnas bolina bolina (Linnaeus, 1758)^[2]
Hypolimnas bolina constans (Butler, 1875)
Hypolimnas bolina enganica Fruhstorfer, 1904
Hypolimnas bolina gigas (Oberthür, 1879)
Hypolimnas bolina incommoda Butler, 1879
Hypolimnas bolina inconstans Butler, 1873
Hypolimnas bolina jacintha (Drury, 1773)
Hypolimnas bolina jaluita Fruhstorfer, 1903
Hypolimnas bolina kezia (Butler)
Hypolimnas bolina kraimoku (Eschscholtz, 1821)
Hypolimnas bolina labuana Butler, 1879
Hypolimnas bolina lisianassa (Cramer, 1779)
Hypolimnas bolina listeri Butler, 1888
Hypolimnas bolina montrouzieri (Butler)
Hypolimnas bolina naresii Butler, 1883
Hypolimnas bolina nerina (Fabricius, 1775)
Hypolimnas bolina pallescens (Butler)
Hypolimnas bolina philippensis (Butler, 1874)
Hypolimnas bolina pulchra (Butler)
Hypolimnas bolina rarik Eschscholtz, 1821)

Megjelenése szerkesztés

Szárnyfesztávolsága körülbelül 70–85 milliméter. A fajon belül nagy a nemi kétalakúság, mivel a nőstény több más lepkefaj színezetét is képes utánozni.^[3] A hím szárnyának felső fele fekete, három pár fehér folttal; kettő az elülsőkön, egy pedig a hátulsókon. A fehér foltokat lilás árnyalat szegélyezi. A hátsó szárnyak szélein fehér pontsorok vannak. A nőstény szárnyainak a felső fele barnásfekete fehér foltozás nélkül. A szárnyak szélein fehér mintázat van, utánozva az Euploea core nevű lepkefajt.

Életmódja szerkesztés

Sokféle élőhelyen képes megélni. Főleg a nyíltabb lombhullató erdőket, a sűrű és nyirkos bozótosokat, valamint az emberi települések zöldebb részit kedveli. A hímek területvédők, főleg ha nőstény található rajta;^[4]^[5] a nőstény is őrködik a peték fölött. A hernyó főleg a következő növényekkel táplálkozik: Fleuria interrupta, Sida rhombifolia,^[6] Elatostemma cuneatum, Portulaca oleracea, Laportea interrupta,^[7] Triumfetta pentandra^[8] és az Asystasia-fajok; de ezek mellett, vagy hiányában a következők is megfelelnek: Elatostema cuneatum, Fleurya interrupta, Pseuderanthemum variabile, Synedrella nodiflora, továbbá Urtica dioica és a Malva-fajok.

Szaporodása szerkesztés

Peterakás előtt a nőstény olyan levelet választ, amelynek közelében nem vett észre hangyákat. Levelenként a peték száma 1-5 darab. A peték világosak, zöldesek, majdnem átlátszók. Két nap után kikelnek a hernyók, melyeknek fejük és végük narancssárga, testük fekete; számos szőrrel. A Wolbachia nevű baktérium, csak a hím példányokat öli meg.^[1]^[9] A báb érdes felületű, kiemelkedésekkel; barnás szürke árnyalattal a szárnyrészen. A bából 7-8 nap múlva jön elő az imágó; a nőstény fejlődése többet tart, mint a hímé.

Képek szerkesztés

Az imágó felülről
és
alulról
A hernyó
és a báb

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b Liza Gross (2006). „Conflict within the genome: evolving defenses to suppress the male killers”. PLoS Biology 4 (9), e308. o. DOI:10.1371/journal.pbio.0040308.
↑ Hypolimnas, funet.fi
↑ Cyril Clarke & P. M. Sheppard (1975). „The genetics of the mimetic butterfly Hypolimnas bolina (L.)”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London 272 (917), 229–265. o. DOI:10.1098/rstb.1975.0084. PMID 4830.
↑ Darrell J. Kemp (2001). „Age-related site fidelity in the territorial butterfly Hypolimnas bolina (L.) (Lepidoptera: Nymphalidae)”. Australian Journal of Entomology 40 (1), 65–68. o. DOI:10.1046/j.1440-6055.2001.00199.x.
↑ Darrell J. Kemp & Ronald L. Rutowski (2001). „Spatial and temporal patterns of territorial mate locating behaviour in Hypolimnas bolina (L.) (Lepidoptera: Nymphalidae)” (Portable Document Format). Journal of Natural History 35 (9), 1399–1411. o. DOI:10.1080/002229301750384329. ^{[halott link]}
↑ K. Kunte (2006). „Additions to the known larval host plants of Indian butterflies”. Journal of the Bombay Natural History Society 103 (1), 119–121. o.
↑ Thomas Reid Davys Bell (1910). „Common Butterflies of the Plains of India”. Journal of the Bombay Natural History Society 20 (2), 287–289. o.
↑ A. Rajagopalan (2005). „A new food plant of the Great Eggfly”. Journal of the Bombay Natural History Society 102 (3), 355. o.
↑ E. A. Dyson, M. K. Kamath & G. D. Hurst (2002). „Wolbachia infection associated with all-female broods in Hypolimnas bolina (Lepidoptera: Nymphalidae): evidence for horizontal transmission of a butterfly male killer”. Heredity (journal) 88 (3), 166–171. o. DOI:10.1038/sj.hdy.6800021.

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hypolimnas bolina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Evolution of Male-Killer Suppression in a Natural Population
Butterflycorner.net (Engl/German)
Hypolimnas bolina at CalPhotos
Linnaeus, C. (1758). Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio Decima, Reformata. Tomus I. Laurentii Salvii, Stockholm. 824 pp. doi: 10.5962/bhl.title.542 [first availability: page 479] reference page

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[GrossL2006Conflict-1] Liza Gross (2006). „Conflict within the genome: evolving defenses to suppress the male killers”. PLoS Biology 4 (9), e308. o. DOI:10.1371/journal.pbio.0040308.

[2] Hypolimnas, funet.fi

[3] Cyril Clarke & P. M. Sheppard (1975). „The genetics of the mimetic butterfly Hypolimnas bolina (L.)”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London 272 (917), 229–265. o. DOI:10.1098/rstb.1975.0084. PMID 4830.

[4] Darrell J. Kemp (2001). „Age-related site fidelity in the territorial butterfly Hypolimnas bolina (L.) (Lepidoptera: Nymphalidae)”. Australian Journal of Entomology 40 (1), 65–68. o. DOI:10.1046/j.1440-6055.2001.00199.x.

[5] Darrell J. Kemp & Ronald L. Rutowski (2001). „Spatial and temporal patterns of territorial mate locating behaviour in Hypolimnas bolina (L.) (Lepidoptera: Nymphalidae)” (Portable Document Format). Journal of Natural History 35 (9), 1399–1411. o. DOI:10.1080/002229301750384329. ^{[halott link]}

[6] K. Kunte (2006). „Additions to the known larval host plants of Indian butterflies”. Journal of the Bombay Natural History Society 103 (1), 119–121. o.

[7] Thomas Reid Davys Bell (1910). „Common Butterflies of the Plains of India”. Journal of the Bombay Natural History Society 20 (2), 287–289. o.

[8] A. Rajagopalan (2005). „A new food plant of the Great Eggfly”. Journal of the Bombay Natural History Society 102 (3), 355. o.

[9] E. A. Dyson, M. K. Kamath & G. D. Hurst (2002). „Wolbachia infection associated with all-female broods in Hypolimnas bolina (Lepidoptera: Nymphalidae): evidence for horizontal transmission of a butterfly male killer”. Heredity (journal) 88 (3), 166–171. o. DOI:10.1038/sj.hdy.6800021.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]