Kereskedelmi bank
A kereskedelmi bank (más néven üzleti bank) a hitelintézetek egyik típusa. A bankrendszer olyan intézménye, amely betéteket gyűjt és pénzt kölcsönöz, valamint fizetéseket teljesít. Az elnevezés a bank és a gazdaság, kereskedelem szoros kapcsolatra utal, továbbá kifejezi, hogy az ilyen bank is üzleti vállalkozás.[1] Jövedelme főleg az ún. kamatrésből, valamint a jutalékos ügyletekből származik. A pénzteremtő pénzügyi szektor része.
Retail banking szerkesztés
A retail banking a kereskedelmi bankoknak a lakossággal, esetleg kisvállalkozásokkal kapcsolatos tevékenysége. A lakossági pénzügyi szolgáltatások közé tartozik - többek között - a betétgyűjtés, a bankkártyák kiadása, a fogyasztási és lakáshitelek nyújtása. A lakossági ügyfelek kiszolgálása érdekében a bankok sűrű fiókhálózatot és kiterjedt ATM-rendszert tartanak fenn.[2]
Befektetési bank szerkesztés
A befektetési bank [3]) amerikai banktípus, amely új részvények kibocsátásával foglalkozik, gyakran másokkal egy szindikátusban. Felvásárolhatja az összes felajánlott részvényt és újra eladhatja azokat a nagyközönségnek, ezzel gyakorlatilag jótállást vállal a kibocsátásért. Funkciójában az angol kereskedelmi bankhoz hasonló.[4]
Története Magyarországon szerkesztés
Tomka Béla dolgozta fel a magyarországi hitelintézetek 1836 és 1947 közötti történetét.[5]
A második világháború végéig szerkesztés
Magyarországon az első kereskedelmi bank az 1840. október 14-én alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PKMB) volt. Működését 1841-ben kezdte meg. Első székháza a Gizella (ma: Vörösmarty) téren, a ma Gerbeaud-ház néven ismert épületben volt. A PKMB kezdettől fogva foglalkozott leszámítolási, giro-, letéti és kölcsönügyletekkel (hitel) is; legnagyobb részben saját tőkéjével operált, amihez kisebb részben járultak hozzá a magántőkések betétei. Több mint két évtizeden át az egyetlen bankintézete volt az országnak.
Az államosításoktól 1990-ig szerkesztés
A második világháború után a bankok államosítását és a tervgazdálkodásra való áttérést követően a kereskedelmi bankok megszűntek.[6]
Ezt követően a kereskedelmi bankok szerepe jórészt megszűnt, a szervezeti rendszerben a Magyar Nemzeti Bank dominált (egyszintű bankrendszer). A lakossági pénzpiacon majdnem egyeduralkodó volt az OTP. Ugyanakkor az 1987-ben elindult bankreform előtt is voltak egyéb bankok is: akkoriban működött már - többek között - két külföldi bank, a Citibank és a CIB Bank, továbbá az Állami Fejlesztési Bank, amelynek a feladata az állami beruházások finanszírozása volt, valamint a Külkereskedelmi Bank, amely részben klasszikus pénzintézeti feladatokat, részben az MNB-től átruházott feladatokat látott el.[7]}}
A kereskedelmi bankok rendszerének (kétszintű bankrendszer) az ismételt bevezetése 1987. január 1-jén következett be. Ekkor alakult meg a három nagy kereskedelmi bank, a Budapest Bank, a Magyar Hitelbank és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank. 1988. június 28-án megalakult a Postabank.
A kereskedelmi bankok 1987-ben a következők voltak:
- Magyar Hitelbank Rt.
- Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.
- Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank rt.
- Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.
- Általános Értékforgalmi Bank Rt.
- Citibank Budapest Rt.
- Unicbank Rt.
2022. március 31-én egyesült a Budapest Bank és az MKB Bank a Magyar Bankholding által indított hármas bankfúzió első lépésének keretében.[8]
Története Angliában szerkesztés
Angliában a 20. század második felétől kezdődően a hitelintézeti szektor jelentős változáson ment keresztül. 1960-ban kb. 100 volt a bankok száma, ezek közül 16 banké volt a hitelintézeti szektor eszközeinek kb. 85 %-a; ez akkoriban az ország GDP-jének kb. egyharmadát jelentette.[9]
Szolgáltatásai szerkesztés
- Hagyományos műveletei közé tartoznak az aktív üzletágak (hitelezés), a passzív üzletágak (betétgyűjtés), valamint a fizetési forgalom lebonyolítása;
- értékpapír-forgalmazás (pl. Németországban; az angolszász bankrendszerben viszont nem)
- lízing
- faktorálás
- vagyonkezelési szolgáltatások.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://www.gazdasagos.ucoz.hu/publ/bank/a_hazai_bankrendszer/41-1-0-39
- ↑ http://ecopedia.hu/retail-banking
- ↑ angolul: investment bank
- ↑ Cambridge Enciklopédia 139. old.
- ↑ http://venus.arts.u-szeged.hu/pub/torteneti/legujabbkori_egyetemes/tomka/Tomka_k01_Mo_penzintezetek.pdf
- ↑ Közgazdasági kislexikon 265-266. old.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Vilaggazdasag_1997_04/?query=mszmp%20kereskedelmi%20bank&pg=531&layout=s
- ↑ https://www.portfolio.hu/bank/20211115/megerkezett-a-bejelentes-egyesul-a-budapest-bank-es-az-mkb-bank-510848
- ↑ Felcser Dániel – Plajner Ádám – Schindler István: Az Egyesült Királyság bankrendszerének története: univerzális bankok létrejötte (2015)
Források szerkesztés
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 798. o. ISBN 963-9257-02-8
- Közgazdasági kislexikon. Kossuth Könyvkiadó, 1987. ISBN 963 09 3063 3
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
További információk szerkesztés
- 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
- Brunner, Allan D.. Germany's Three-Pillar Banking System: Cross-Country Perspectives in Europe. Nemzetközi Valutaalap (2004. június 21.). ISBN 1-58906-348-1 Abstract
- Khambata, Dara. The practice of multinational banking: macro-policy issues and key international concepts, 2nd, New York: Quorum Books, 320. o. (1996). ISBN 978-0-89930-971-2
- Commercial Banks directory and guidelines Commercial Banks Archiválva 2014. január 8-i dátummal a Wayback Machine-ben