Kocsonya

A kocsonya egy hagyományos, minden európai nép konyhájában fellelhető hideg étel, amely sajátos „kocsonyás” állagát a megdermedt, zselatint tartalmazó levének köszönheti.

Kocsonya
Nemzet, ország	Európai kulturkör
Alapanyagok	sertés köröm, fül, farok, első csülök, bőrke
Fűszerek	pirospaprika, só, szemes bors, fokhagyma, cseresznyepaprika
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsonya témájú médiaállományokat.

Kocsonya költemény (Kocsonyafesztivál, Miskolc, Magyarország, 2008)

Története

A kocsonya készítésének az első írott receptje Franciaországban maradt fenn. Európa legrégebbi, Viandier című, Guillaume Tirel (Taillevent) nevéhez kapcsolódó, 1395-re datált receptkönyvében már szerepel a kocsonya receptje.

Elkészítése

A házi sertés kevésbé nemes, zsíros, porcos, csontos részeit (fej, farok, bőrke, köröm) zöldségekkel, fűszerekkel abálják, azaz enyhén sós vízben 95 °C-on főzik. A zselatin alapjául szolgáló kollagén eközben kioldódik a szaruképletekből. Elkészülte után hűlni hagyják, ülepítik vagy leszűrik, a húsokat tányérokba adagolják, zsírtalanított levét rámerik. Egyes tájegységeken ekkor adják hozzá a finomra pürésített főtt fejtett babot. Hideg helyre teszik, így kihűlés után zselésedik, megszilárdul. Hidegen fogyasztható. Borjúból, halból is készülhet.

A kocsonya a kultúrában

Kocsonyakenyér a Miskolci Kocsonyafesztiválon – 2015

Az első, kocsonyával kapcsolatos magyar írásos emlék 1544-ből való^[forrás?]. A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a „Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka”. Ennek eredete: még a hűtőgép feltalálása előtti időben, amikor a pincében tárolták a hűtést igénylő ételeket, vendégek tértek be Miskolc főutcáján a Három Rózsa vendéglőbe (maga az épület ma is látható, homlokzatán a három rózsa domborművével). A vendégek kocsonyát rendeltek, a vendéglősné meg lement érte a pincébe, a sötétben nem vette észre, hogy a hűlő kocsonyába beleugrott, és a zselésedő anyagban benne ragadt egy béka, és így tette le az ételt az asztalra a vendégek elé. A humoros történet hamar elterjedt, és vele a szólás is.

A 2000es évek óta egy újrafelfedezett szokás hódít teret számos magyar hagyomànytisztelő területen, hagyománytisztelő csoportok körében. A bab hozzáadása a kocsonyához (a dermedés fázisa előtt) nemcsak tápértéket növelő, hanem, a bab mint a proszperitás ősi magyar jelkèpe révén, szimbolikus jelentőséggel is bír ezeken a területeken.

Kocsonyával kapcsolatos rendezvények

• 2000 óta Miskolc minden év februárjában Kocsonyafesztivált rendez.
• Badacsonytördemicen rendszeres kocsonya-szépségversenyt tartanak vegetáriánus, halas és hagyományos kocsonya-kategóriákban.

Más népek kocsonyái

Sulze, Sülze (német kocsonyák)

Német és osztrák gasztronómiai különlegességek Sulze-nak, vagy gesulzt-nak, azaz „kocsonyásított”-nak nevezik ezen hideg ételkülönlegességeket.

Pihtija (szláv népek kocsonyái)

Szerbek, horvátok, szlovének sem vetik meg a zselésített disznóságokat. Fűszerezésük az adott nép sajátos szokásait követi.

Студень (холодец) (orosz kocsonyák)

Az orosz konyha kocsonyái, zselésített készítményei, melyekre nagy hatással volt a grúz és a moldvai konyhaművészet.

Œufs en gelée

A franciák adták a „zselé” szót a kocsonyásított ételek állagára. Náluk is minden megtalálható a vidéki konyhákban, mi a malac füléből-farkából készül.

P'tcha

Az askenáz zsidó konyha kocsonyája, mely zselésítő anyagnak főleg a csirke bőrét, csontját, lábát használja.

Koreai kocsonyák

A koreai konyhában többféle kocsonyaszerű ételt is készítenek. Az egyik ilyen a csokphjon (족편) amely marhalábból, inakból és bőrből sűrű, kocsonyás állagúra főzött, formába öntött, majd kihűlés után felszeletelt étel. A muk (묵) különféle babfajtákból, makkból készült keményítőből, illetve hajdinából készített, kocsonyás állagú, zselészerű ételek neve.

Kapcsolódó szócikkek

• Miskolci kocsonyafesztivál

További információk

• Kocsonyareceptek a Wikikönyvekben
• Váncsa István: Makrobiotika, ÉS – 1985. november 29.
• Váncsa István: Az ízlelés episztemológiája – 14. elmélkedés; A kocsonyáról
• Kocsonya receptek
• Kocsonyaoldal, kocsonyareceptek
• A Magyar Szakácsok Köre III. kocsonya kiállításának és szendvics bemutatójának katalógusa; Bereczky László, Bp., 1934