Meszlény Artúr
Meszlény Artúr (született Messer Artúr; (Budapest, 1875. október 11.[4] – Budapest, 1937. március 23.) bíró, ügyvéd, egyetemi tanár, jogi szakíró.
| Meszlény Artúr | |
| Született | 1875. október 10.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1937. március 23. (61 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Messer Fülöp ügyvéd és Heim Berta fiaként született izraelita családban. Jogtudományi doktorátust 1898-ban Budapesten kapta. 1898-tól bírósági szolgálatot teljesített. 1902-ben az ügyvédi vizsgát is itt tette le. 1907 júliusában a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar magánjogból magántanári képesítést szerzett. Rövid ügyvédi gyakorlat után 1900 januárjától törvényszéki aljegyzőként indult a pályán, utána a Pestvidéki Járásbíróság albíróként alkalmazta. 1914-től az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán teljesített szolgálatot. Egyidejűleg 1911-1917 között a Keleti Kereskedelmi Akadémia rendes tanáraként tevékenykedett. 1917-től Budapesti Ítélőtáblán bíró volt. 1921-ben saját kérésére nyugdíjazták, majd 1921 és 1937 között ügyvédként dolgozott. Közben Szegedre költözött.Házastársa Cseikel Margit volt, Cseikel Fülöp és Tänzer Regina lánya, akivel 1924. augusztus 2-án Budapesten kötött házasságot.[5] A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen elnyerte 1929-ben az egyetemi címzetes rendkívüli tanári címet.
Meszlény 1909-től 1919-ig a Magyar Jogászegylet titkára, majd válaszmányi tagja volt. Ő volt 1910-től a Magyar Jogászegyleti Értekezések új folyamának szerkesztője. Részt vett a Révai nagy lexikona szerkesztési munkálataiban. 1915-től a Pester Lloyd című német nyelvű lap munkatársa és vezércikkírója is volt. Az I. világháború idején az Igazságügyminisztériumban aktívan bekapcsolódott a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárásról, valamint a pénzintézetek felszámolásáról szóló jogszabályok megalkotásába, majd az 1920-as években a tisztességtelen versennyel, a versenyjog fizetésképtelenséggel kapcsolatos kérdéseinek első szakértője és kodifikátora lett. Miniszteri felkérésre, az évtized második felétől sokat foglalkozott a részvényjog reformjával és a polgári törvénykönyv javaslatával. 1925-ben a Polgári Jog című jogi szakfolyóirat egyik alapítója és főszerkesztője volt, Beck Salamonnal és Varannai Istvánnal együtt, majd haláláig a szerkesztőbizottság tagja maradt.[6] 1929 februárjában kormánytanácsosi címmel tüntették ki.
A Polgári Jog első számába írt beköszöntőjében írta:
„ ne legyen a jog — minden társadalom erkölcsi alapfelfogásának elkerülhetetlenül igazmondó tükre — a jogtiprás szurtos és szolgálatkész pesztonkája, hanem legyen az Igazság büszke tartásu papnője. S a törvény ne legyen az erőszak .végrehajtásának formája, hanem legyen az a biztos védelmet nyujtó pajzs, amely készségesen befogad mindenkit, aki az eröszak elől menekül.[7]”
Elsősorban polgári jogi – magánjogi szakírói munkássága jelentős; írásai a Polgári Jogon túl főként a Jogállam, a Jogtudományi Közlöny és a Magyar Jogászegyleti Értekezések című szakfolyóiratokban jelentek meg. Gazdag jogászi életműve hozzájárult a szociális magánjog irányzatának kiteljesedéséhez, a magyar civilisztika 20. századi fellendüléséhez, a kereskedelmi jogi törvényhozás színvonalának emeléséhez.
60. születésnapjára Budapesten 1936-ban emlékkönyvet jelentettek meg.
1937. március 23-án hunyt el Budapesten.
Társadalmi szerepvállalása szerkesztés
Az 1920-as években választmányi tagja volt a Magyar Külügyi Társaságnak, 1924-től elnöke az Országos Ügyvédszövetség fővárosi szakosztályának és a Civiljogászok Vitatársaságának.[6]
Főbb művei szerkesztés
- Magánjog-politikai tanulmányok: különös tekintettel a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezetére. 1. sorozat. Budapest: Politzer, 1901. 224 p.
- Magánjog-politikai tanulmányok: Különös tekintettel a magyar általános polgári törvénykönyv tervezésére. Budapest: Politzer Zs, 1901. 224 p.
- Mutató és forrásgyüjtemény valamint egyéb segédeszközök Zsögöd Benő "Fejezetek kötelmi jogunk köréből" c. művéhez. Budapest: Politzer, 1902. VIII, 143 p.
- Bányatörvény: Törvények, rendeletek, joggyakorlat. Budapest: Grill, 1905. [2], 87 p.
- Kartellek és trösztök (Bp., 1906)
- Das Vermögen im Bürgerlichen Gesetzbuch für das Deutsche Reich und im schweizerischen Zivilgesetzbuch. Skizze einer neuen Vermögenslehre. Bern: Stämpfli, 1908. VIII, 90 p.
- A svájci polgári törvénykönyvről – magánjogi tanulmány társadalomtudományi alapon. Budapest: Athenaeum 1909. VIII, 490 p.
- Bevezető a polgári perrendtartáshoz. Budapest: Athenaeum, 1911. VIII, 497 p.
- A polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve (Jancsó György munkájának átdolgozott 2. kiadása, 1-2. Budapest, Athenaeum, 1912-1915.)
- Kereskedelmi és hiteljog: Kézikönyv kereskedelmi főiskolások részére. Budapest Franklin, 1914. IV, 359 p.
- Csődön kívüli kényszeregyezség és kényszerfelszámolás (Bp., 1916)
- A csődön kívüli kényszeregyesség: A 4070/1915 M. E. számú minisztériumi rendelet, az 1916. évi V. t.-c. és a csődön kívüli kényszeregyességre vonatkozó egyéb jogszabályok rendszeres magyarázata. Budapest: Atheneum, 1916. 312 p., 4 t.
- A Polgári Törvénykönyv szocializálása: 1.: személyjog, családjog, dologjog. Budapest: Franklin, 1918. 65 p.
- A tisztességtelen versenyről szóló törvény (1923. évi V. törvénycikk) magyarázata. Budapest: Athenaeum, 1923. 214 p.
- Josef Kohler als Mensch und Gelehrter. Szeged: Városi Ny., 1925. 14 p.
- A csődön kívüli kényszeregyességről szóló törvény és rendeletek rendszeres magyarázata. Budapest: Tébe kiadóvállalat, 1926. 345 p.
- Törvénytervezet a fizetőképtelenségi jogról felvilágosító észrevételekkel. Budapest: Wodianer F., 1927. 182, [2] p.
- A fizetőképtelenségi jog reformja: törvénytervezet felvilágosító észrevételekkel. Budapest: Orsz. Hitelvédő Egylet, 1928. 190 p.
- A háború hatása az ellenséges állam hozzátartozójának magánjogi és perjogi jogállására. Budapest: Franklin-Társulat, 1928. 38 p.
- A verseny szabadsága és tisztessége. Budapest: Iparjogvédelmi Egyes., 1929. 16 p.
- Ein ungarischer Entwurf des gesamten Insolvenzrechts.[S.I.]:[s.n.], [1929?] 16 p.
- Csődönkívüli kényszeregyesség és kényszerfelszámolás: az érvényben lévő törvények, rendeletek és bírói gyakorlat és az ezek rendszeres magyarázata kiegészítve a pénzintézetek és az érdekkörükbe eső, úgyszintén a biztosító vállalatok kényszerfelszámolására vonatkozó szabályokkal és azok magyarázatával. Budapest: Tébe, [1931], 377 p.
- The Influence of War upon Contracts (Bp., 1932)
- Gyógyszerek árusítása gyógyárukereskedő részéről: különös tekintettel a tisztességtelen versenyről szóló törvényre. Budapest: Franklin, 1933. 54 p.
- Gyógyszerek árusítása gyógyárukereskedő részéről: válasz Nagy Dezső Bálint tanulmányára. Budapest: Franklin, 1934. 18 p.
Források szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10434.htm, Meszlény Artúr, 2017. október 9.
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1417/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 295/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ a b http://dtt.ogyk.hu/hu/component/k2/item/312-meszleny-artur
- ↑ http://misc.bibl.u-szeged.hu/3734/1/polgari_jog_1925_001-004a.pdf
További információk szerkesztés
- Meszlény Artúr beköszöntője a Polgári Jog 1. évf. 1. számból
- Meszlényi Artúr. In: A magyar állam élete. Karczag Vilmos (szerk.). Budapest: Magyar Állam-élet Monográfiája Kiadóvállalata, 1932. 735. p.
- Kolosváry Bálint: Meszlény Artur. In: Emlékkönyv Meszlény Artur születésének 60. évfordulójára. Budapest, Politzer Zsigmond, 1936. 3–5. p.
- Meghalt Meszlényi Artúr táblabíró [nekrológ]. = Esti Kurir, 1937. XV. évf.március 25. 6. p.
- Beck Salamon: Dr. Meszlény Artur [nekrológ]. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 201–203. p.
- Vészi Mátyás: Gyászbeszéd Meszlény Artur ravatalánál. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 203–205. p.
- Meszlény Artúr. In: Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungária, 1996. 51. p.
- Meszlény Artúr. In: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVIII. köt. Viczián János (sajtó alá rend.). Budapest, Argumentum–MTA Könyvtára, 1999. 874–875. p.
- Székely László: A szociális magánjog személyiségképe [Meszlény Artúr munkássága]. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2008. 325–351. p.
- Meszlény Artúr digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban
Jegyzetek szerkesztés
- Beck Salamon: Dr. Meszlény Artur [nekrológ]. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, p. 201–203.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XVIII. köt. Viczián János (sajtó alá rend.). Budapest, Argumentum–MTA Könyvtára, 1999. p. 874–875.
- Kolosváry Bálint: Meszlény Artur. In: Emlékkönyv Meszlény Artur születésének 60. évfordulójára. Budapest, Politzer Zsigmond, 1936. p. 3–5.
- A magyar állam élete. Karczag Vilmos (szerk.). Budapest: Magyar Állam-élet Monográfiája Kiadóvállalata, 1932. p. 735.
- Meghalt Meszlényi Artúr táblabíró [nekrológ]. = Esti Kurir, 1937. XV. évf.március 25. p. 6.
- Meszlény Artúr. In: Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungária, 1996. p. 51.
- Székely László: A szociális magánjog személyiségképe [Meszlény Artúr munkássága]. In: Liber amicorum. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest: ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, 2008. p. 325–351.
- Vészi Mátyás: Gyászbeszéd Meszlény Artur ravatalánál. = Polgári Jog, 1937. XIII. évf. 4. szám, 203–205. p.