Ond vezér

(9.–10.sz.) a honfoglaló hét vezér egyike

Ond vezér a honfoglaló magyarok hét vezérének egyike.

Élete szerkesztés

Anonymus a Gesta Hungarorumjában a következőket írja Ondról:

…Ond, Ete apja, akitől a Kalán- és Kölcse-nemzetség származik.

… Aztán Árpád vezér tanácsot tartván szintén elküldötte követeit Salán vezérhez … A küldöttek voltak

ebben a követségben az előkelőbb személyek közül Ete apja Ond, a másik meg Alaptolma apja Ketel.

… Erre Ond és Ketel hamarosan megjöttek Árpád vezérhez Salán vezér követeivel együtt; a küldött ajándékokat

átnyújtották, és értesítették, hogy a földet összes lakosaival együtt megkapta adományban Árpád vezér.

… Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár

homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a

Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén songrádnak, azaz fekete

várnak neveztek.”

[1]

Történészi vélemények szerkesztés

Györffy György szerint az Anonymus által említett hét vezér közül Ond az egyik olyan, akiről elfogadható, hogy a honfoglalás korában élt, és a fejedelmi méltóságot nem viselő törzsfők egyike lehetett. Vezéri partvonalát a Tisza vidékére teszi.

Kristó Gyula ezzel szemben helynév alapján költött névnek tartja az Ondot.

Köztes vélemények szerint Ond elfogadható valós személynek, de kérdéses, hogy mikor élt, illetve valóban törzsfő volt-e.

Emlékek szerkesztés

 
A Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál Árpádtól balra a középső alak Ond vezér
  • A Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál Árpádtól balra a középső figura Ond vezér 4,7 méteres bronz lovasszobra, mely Zala György 1928-ban felállított alkotása.[2]
  • Több magyar település is úgy tartja, hogy a honfoglalás korában Ond vezér törzsének fennhatósága alatt állt:
    • Ond – egykori község, ma Szerencs városrésze
    • Etes – A szakirodalom szerint Etes községet Ond vezér fiáról, Etéről – az ősi Etü-ből – nevezték el.[3]
    • Szentes – Szentes határában, főleg a Kurca-parton végzett ásatások bizonyítják, hogy a honfoglaláskor Ond vezér törzsének egy része ott telepedett le,[4] a legkorábbi írásos emlék, I. Géza 1075-ben kelt oklevele Kurca neven említi, mint a Bor-Kalán nemzetség birtoka.
    • Csongrád – A história szerint a honfoglaláskor Ond vezér elsőszülött fia, Ete erősítette meg földvárát.[5]
    • Kétpó – A község területén feltártak, több a honfoglaló – feltehetően Ond vezér törzséhez tartozó – magyarok által használt lószerszám-veretet, valamint ősmagyarok fejlett ötvös művészetének egyik jelentős emlékét az úgynevezett „kétpói csészét”.[6]
  • Két nagy magyar költő is úgy tartotta, hogy családja a hét ősmagyar törzsfő egyikétől, Ond vezértől

származott: Kölcsey Ferenc[7][8] és Ady Endre,[9] aki erről Ond vezér unokája címmel verset is írt.[10]

„…Ónod vezér akkor sem állt leghátul,
ha ész kellett, még pedig a javábul;
Ónod vezér süvegében elég volt,
mikor az a süveg Ónod fején volt. …” [11]

Hivatkozások szerkesztés

  1. Anonymus: Gesta Hungarorum. (Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről) [Fordította: Pais Dezső] Magyar Elektronikus Könyvtár
  2. Ond vezér lovas szobra. Vendégváró[halott link]
  3. Etes. Vendégváró. [2010. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. Szentes. Vendégváró. [2010. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. Déli harangszó – Csongrád. Kossuth rádió, 2002. április 29. [2007. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Kétpó. Irány Magyarország!
  7. Ónagy Zoltán: Kölcsey – egy irodalmi tótumfaktum. Írók a teraszon. [2005. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  8. Kölcsey Ferenc. Literatura.hu
  9. Ady Endre – Életrajz. ELTE
  10. Ady Endre: Ond vezér unokája. Magyar Elektronikus Könyvtár
  11. Gárdonyi Géza: Fűzfalevél nyárfalevél… – Költemények. Heves Megyei Elektronikus Könyvtár. [2007. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva].