Petercse
Petercse (korábban Petris, románul: Pătârș) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
| Petercse (Pătârș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Marosaszó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Marosaszó |
| Irányítószám | 317378 |
| SIRUTA-kód | 10792 |
| Népesség | |
| Népesség | 59 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 59′ 51″, k. h. 21° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 51″, k. h. 21° 51′ 13″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Lippától délkeletre fekvő település. A falu határában rézbánya, vasbánya és mészkőbánya található.
Története szerkesztés
A falut 1337-ben említette először oklevél Petercse néven mint a Csanád nemzetség birtokát, mely az 1337. évi osztozkodáskor a Makófalvi családnak jutott. 1444-ben már csak praedium seu possessio néven volt feltüntetve. 1723–1735-ben Petris néven (Mercy-térkép), 1761-ben prelidium Peterscha, 1808-ban Petris, 1913-ban Petercse néven írták.
Az 1723-1725 évi gróf Mercy-féle térképen a lippai kerületben lakott helyként volt feltüntetve. Az 1761. évi térképen, Peterscha néven, ismét puszta. A 18. század végén románok költöztek a faluba. Előbb a kamaráé volt, majd az erdészeti kincstár lett a legnagyobb birtokosa.
1910-ben 386 lakosából 379 román, 6 magyar volt. A népességből 379 görögkeleti ortodox, 7 római katolikus, volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 81 lakosa közül mindenki román nemzetiségű volt.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkeleti ortodox temploma a 18. század második felében épült.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}