Rozsdás sármány

Rozsdás sármány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Sármányfélék (Emberizidae);
Nem:	Emberiza;
Faj:	E. caesia;
Tudományos név
	Emberiza caesia; Cretzschmar, 1827
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rozsdás sármány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsdás sármány témájú médiaállományokat és Rozsdás sármány témájú kategóriát.

A rozsdás sármány (Emberiza caesia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Philipp Jakob Cretzschmar német orvos és ornitológus írta le 1827-ben.^[3]

Előfordulása szerkesztés

A Földközi-tenger térségében, Görögország, Törökország és Ciprus területén költ, telelni Szudánig vonul. Kóborló példányai előfordulnak Európa nyugati részében is.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi füves puszták és cserjések, sziklás környezetben, valamint szántóföldek.^[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 16 centiméter.^[5] A hím feje és melle keresztsávja szürke, torka halvány fahéj vörös, alsó teste sötét fahéj vörös, a tojó sárgás színű.

Életmódja szerkesztés

Apró magvakkal, különösen fűfélékkel táplálkozik, de kisebb gerincteleneket is fogyaszt, melyet a talajon keresgél.

Szaporodása szerkesztés

Április közepétől június közepéig szaporodik. A fészket a talajra rakja, melyet a tojó készít. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen főleg a tojó kotlik. A kikelés 12–14 napig tart, a fiókákat mindkét szülő táplálja. 12–14 nap múlva hagyják el a fészket.