Tangl Ferenc

(1866–1917) magyar fiziológus, humán és állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja

Tangl Ferenc (Pest, 1866. január 6.Budapest, 1917. december 19.) fiziológus, humán és állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Tangl Károly bátyja, Tangl Harald apja.

Tangl Ferenc
Született1866. január 6.
Pest
Elhunyt1917. december 19. (51 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiTangl Harald
Foglalkozásaorvos
állatorvos
fiziológus
egyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem
SírhelyeFarkasréti temető (702-79. fülke)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tangl Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szerény anyagi helyzetű kisiparos család gyermeke, Tangl Károly fizikusnak, Eötvös Loránd tanársegédének bátyja volt. 1888-ban szerzett Budapesten orvosi oklevelet. Ezután a Kórbonctani Intézetben kapott állást. 1889-ben a grazi orvosegyetemen, a szövettani és fejlődéstani tanszéken volt asszisztens, majd Schordann Zsigmond-féle ösztöndíjjal Tübingenben bakteriológiával foglalkozott, s rövid ideig egy berlini kórházban orvosként dolgozott, Robert Kochtól tanult. 1891-ben Lipcsében Karl Ludwig intézetében foglalkozott élettani és életvegytani ismereteinek gyarapításával. 1891-től tanársegéd volt a budapesti kórbonctani tanszéken, pályatársai voltak a Scheuthauer Gusztáv tanár mellett dolgozó Hutÿra Ferenc és Preisz Hugó is. 1892-től az élettan és természettan segédtanára, 1903-tól rendes tanára volt az Állatorvosi Főiskolán. 1903–1914 között az élet- és kórvegytan, 1906–1914-ben az általános kórtan, 1914–1917 közt az élettan nyilvános rendes tanára lett a Budapesti Tudománygyetemen. A kezdeményezésére 1896 végén létrehozott Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás első igazgatója volt, működésének köszönhető, hogy ez 1901-től technikailag Európa élvonalához tartozó intézménnyé fejlődhetett. A Magyar Tudományos Akadémia 1902-ben levelező, 1910-ben rendes tagjai közé választotta.

Jelentősek az egyéni fejlődésnek, a madárembrió fejlődésének, a rovarok metamorfózisának energetikájára és az anyagcserére vonatkozó kutatásai és e célra szerkesztett eszközei. Az Állatorvosi Főiskola Élettani és Biokémiai Tanszéke, valamint Anatómiai és Szövettani Tanszéke egyaránt a tudományterülete megalapítójának tekinti.

1900-ban Budapesten megszületett Harald fia, aki a tudományos életben is a nyomdokaiban haladt.

1917. december 22-én temették a Kerepesi temetőben a 32. parcella 1. sor 23. sírhelyére, ahonnan 1954. április 25-én exhumálták és a Farkasréti temetőben, a II/79. fülkébe helyezték végső nyugalomra.

Műveiből szerkesztés

  • A diphteria aetiológiájáról, Budapest, 1891
  • Útmutató a bakteriológiában, Budapest, 1894
  • A mezőhegyesi öntözött réteken termő széna mint lótakarmány. In: Kísérletügyi közlemények, 1899, 2. 134–149. o.
  • Vizsgálatok a sertés táplálóanyag- és energiaszükségletéről, Budapest, 1899
  • Anyagcsere-vizsgálatok (lovakon) mészben szegény takarmánnyal. In: Kísérletügyi közlemények. 1901. 4. 197–208. o.
  • Adatok az ébrény fejlődésének energetikájához, Budapest, 1902
  • A bezsombolyázott sáros és békarokkás széna tápértéke, Budapest, 1902
  • Respirációs készülék középnagyságú állatok részére, Budapest, 1912
  • A veseműködés calorimetriája, Budapest, 1913
  • A fehér vérsejtek és a genny fizikális kémiájáról, Budapest, 1917
  • A fedezés befolyása a ló anyagcseréjére. Előleges közlemény. In: Kísérletügyi közlemények. 1898. 1/1. 19–25. o.
  • Az itatás befolyása a takarmány kihasználására. Előleges közlemény. In: Kísérletügyi közlemények. 1898. 1/1. 11–18. o.
  • Beiträge zur Futtermittellehre und Stiffwechselphysiologie der landwirtschaftlichen Nutztiere. Berlin, Parey Kiadó, 1908
  • Kísérletes vizsgálatok a különböző rostaaljak takarmányértékéről. I. közlemény. A lóheremag-rostaalj takarmányértéke In: Kísérletügyi közlemények. 1902. 5. 148–157. o.

Emlékezete szerkesztés

  • Emléktábláját a Budapest, István út 2. szám alatti Sebészeti és Szemészeti Tanszék falán 1996. május 28-án leplezték le. [1]
  • Tangl Ferenc emlékérem. Sós András szobrászművész 91 mm átmérőjű, öntött bronzérmet készített Tangl professzorról. A készítés éve ismeretlen, mint díjat 1970-től adományozták. Az előlapon kissé balra néző mellkép, tőle jobbra monogram, köriratban: „TANGL FERENC 1866-1917. A hátlapon körirat: „SOCIETAS SCIENTIAE NVTRITIONIS HVNGARICA.(MMJ) Címoldala:[2];Hátoldala:[3]

Források szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Tangl Ferenc. In: Természettudományi Közlemények, 1908
  • Preisz Hugó: Tangl Ferenc rendes tag emlékezete. In: MTA Emlékbeszédek, XVIII. 15. sz., Bp., 1924
  • Réti Endre: Magyar darwinista orvosok. In: Communicationes, Budapest, 1964
  • Réti Endre: Tangl Ferenc születésének 100 éves évfordulója. In: Természettudományi Közlemények. 1966. 1. szám
  • Regöly-Mérei Gyula: Megemlékezés Tangl Ferencről. In: Orvosi Hetilap, 1966. 3. szám
  • Tuli Györgyné: Tangl Ferenc 1866-1917. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum emlékkiállítása, Budapest, 1966., a múzeum kiadása.