A timolol egy béta-receptor antagonista, a propranololhoz hasonló hatással. A timololt alkalmazzák magas vérnyomás, szívritmuszavarok, anginás panaszok és zöld hályog (glaukóma) kezelésére. Migrénes fejfájás és tremor kezelésében is használható.

Timolol
IUPAC-név
(-)-1-(terc-butilamino)-3-[(4-morfolino-1,2,5-tiadiazol-3-il)oxi]-2-propanol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 26839-75-8
PubChem 162482
DrugBank DB00373
ATC kód C07AA06, S01ED01
Gyógyszer szabadnév timolol
Gyógyszerkönyvi név Timololi maleas
SMILES
CC(C)(C)NCC(O)COC1=NSN=C1N1CCOCC1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C13H24N4O3S
Moláris tömeg 316.42 g/mol
Oldhatóság (vízben) 2.74
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság ~ 60%
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
2.5-5 óra
Fehérjekötés ~10%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Alkalmazás orális, szemészeti

Hatásmechanizmus szerkesztés

A timolol egy nem-szelektív β-receptor blokkoló; intrinszik szimpatomimetikus aktivitással nem rendelkezik és nincs membránstabilizáló hatása. Szájon át történő alkalmazás esetén a timolol gátolja a katekolaminok kötődését a β1 receptorokoz (szívben és erek simaizmaiban), valamint β2 receptorokhoz (hörgőkben és erek simaizmaiban). A β1 receptorok blokkolása által a timolol csökkenti a perctérfogatot és pulzusszámot, valamint a szisztolés és diasztolés vérnyomást. A β2 receptorok blokkolása fokozott perifériás érellenállást okoz. Szemészeti alkalmazása esetén csökkenti a szembelnyomást. A szembelnyomás csökkentő hatásmechanizmusa nem teljesen ismert, legvalószínűbb, hogy a timolol a csarnokvíz termelődésének csökkentésével fejti ki hatását.[1]

Farmakokinetika szerkesztés

Szájon át történő alkalmazása során a biológiai hasznosulása 60%. Kis mértékben kötődik fehérjékhez (10%). Metabolizációja elsősorban májban, a CYP2D6 izoenzim útján valósul meg. Felezési ideje 2,5-5 óra. A timolol és metabolitjai elsősorban vizelettel ürülnek a szervezetből. A szemészeti készítmények alkalmazása során, a hatóanyag felszívódik és szisztémás hatást is kifejt, ezért az ellenjavallatok és mellékhatások ezekre a készítményekre is vonatkoznak.[2]

Javallat szerkesztés

Szájon át alkalmazzák magasvérnyomás, anginás fájdalom, szívritmuszavarok kezelésére. Alkalmazása kiterjed migrénes fejfájás és tremor kezelésére is.

Szemészeti készítményeit alkalmazzák nyílt zugú glaukóma és emelkedett szembelnyomás kezelésére.[3] Társítható prosztaglandin analógokkal,[4] paraszimpatomimetikumokkal, karbonanhidráz gátlókkal.[5]

Ellenjavallat szerkesztés

Mellékhatások szerkesztés

A szemészeti készítmények alkalmazása után leggyakrabban jelentkező mellékhatás a szúró, égető érzés az alkalmazás helyén. Ritkábban előforduló mellékhatások: fejfájás, fáradékonyság, szédülés, hányinger.

Túladagolás szerkesztés

A timolol szemészeti készítményeinek túladagolása a szisztémásan alkalmazott β-blokkolókhoz hasonló tüneteket válthat ki, úgymint szédülés, fejfájás, légszomj, bradycardia, bronchus görcs. Súlyosabb esetben szívmegállás is felléphet.

Készítmények szerkesztés

Magyarországon forgalomba lévő készítmények:[6]

  • Timolol tartalmú szemcseppek: Huma-Timolol (Teva), Arutimol (Chauvin-Ankerpharm), Cusimolol (Alcon Cusi), Oftan Timolol (Santen)
  • Timolol és brimonidin tartalmú szemcsepp: Combigan (Allergan Pharmaceuticals)
  • Timolol és brinzolamid tartalmú szemcsepp: Azarga (Alcon Lab.)
  • Timolol és dorzolamid tartalmú szemcseppek: Dorzolamid/Timolol (Teva), Glamzolid (Vera Pharma), Cosopt Uno (MSD Pharma), Cosopt Ocumeter (MSD Pharma), Venturax (Pannonpharma), Aprolat (Jelfa), Dozopres Combi (Valeant Pharma), Kiranol (Actavis), Dorzolep Komb (Extractum-Pharma), Dorsocomb (Gerhard Mann Chem)
  • Timolol és pilokarpin tartalmú szemcseppek: Fotil (Santen), Fotil Forte (Santen)
  • Timolol és travoproszt tartalmú szemcsepp: DuoTrav (Alcon Lab.)
  • Timolol és bimatoproszt tartalmú szemcsepp: Ganfort (Allergan Pharmaceuticals)
  • Timolol és latanoproszt tartalmú szemcseppek: Timlatan (Jelfa), Precisa (Pfizer), Xalacom (Pfizer), Biglatan (Teva), Xaloptic Combi (Polpharma), Occhistil (Actavis), Latapres Combi (Valeant Pharma), Arucom (Gerhard Mann Chem)

Források szerkesztés

  1. Johnson, TV (2010). „Efficacy and mechanisms of intraocular pressure reduction with latanoprost and timolol in participants with ocular hypertension: a comparison of 1 and 6 weeks of treatment.”. J Glaucoma. 19, 356-364. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)  
  2. Bonnin, N (2012). „Plasma levels and systemic safety of 0.1% unpreserved timolol maleate gel, 0.5% timolol aqueous solution and 0.5% timolol maleate gel.”. J Fr Ophtalmol. 35, 9-16. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)  
  3. Mottow-Lippa, LS (1990). „.008% timolol ophthalmic solution. A minimal-effect dose in a normal volunteer model”. Arch Ophthalmol. 108, 61-64. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)  
  4. Topouzis, F (2007). „A 1-year study to compare the efficacy and safety of once-daily travoprost 0.004%/timolol 0.5% to once-daily latanoprost 0.005%/timolol 0.5% in patients with open-angle glaucoma or ocular hypertension”. Eur J Ophthalmol. 17, 183-190. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)  
  5. Feldman, RM (2008). „24-hour control of intraocular pressure with 2% dorzolamide/0.5% timolol fixed-combination ophthalmic solution in open-angle glaucoma.”. Curr Med Res Opin. 24, 2403-2412. o. (Hozzáférés: 2013. április 29.)  
  6. http://www.ogyi.hu Archiválva 2019. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben OGYI, Hozzáférés ideje 2013.április.29

További információk szerkesztés

  • Fürst Zsuzsanna (szerk.), Gyires Klára, A farmakológia alapjai, Medicina Könyvkiadó Zrt, 2011, ISBN 978-963-226-324-3
  • Brunton L.L., Chabner B.A., Knollmann B.C., Goodman and Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics, Twelfth Edition, The McGraw-Hill Companies, Inc, 2011, ISBN 978-0-07-162442-8