Sredice Gornje
Sredice Gornje (1981-ig Gornje Sredice) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.
| Sredice Gornje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Kapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43203 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 113 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 02′ 18″, k. h. 16° 49′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 18″, k. h. 16° 49′ 31″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Belovártól légvonalban 15, közúton 20 km-re északra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység területén, a Grabovac-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
Ez a vidék már a középkorban is lakott volt. A falu határában Sredice és Pavlin Kloštar között feküdt a Piletinc nevű település, melynek Miklós nevű plébánosát 1501-ben a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák felsorolásában említik „Nicolaus plebanus in Pilethyncz”[2] alakban. A falu és temploma valószínűleg a 16. században a török hódítás során pusztult el. A pontos helye ismeretlen de lehetséges, hogy a középkori templom helyén épült a mai falu pravoszláv temploma. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált.
A mai falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szredicze” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szredicze (Gornye-)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szredicza” néven 39 házzal, 24 katolikus és 250 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 252, 1910-ben 491 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 66%-a szerb, 32%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 68%-a horvát, 24%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 159 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 252 | 283 | 327 | 465 | 472 | 491 | 504 | 567 | 517 | 571 | 527 | 382 | 327 | 255 | 210 | 159 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1846-ban épült klasszicista stílusban. Már előtte is állt itt egy templom, mely jól látható az első katonai felmérés 1774-ben készített térképén. Egyhajós épület keletelt, félköríves apszissal, a nyugati homlokzat felett emelkedő harangtoronnyal. A hajót csehsüveg boltozat, a szentélyt félkupola fedi. Berendezése az építés idejéből származik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 658. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
