Srima
Srima falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.
Srima | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Šibenik-Knin |
Község | Vodice |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 22211 |
Körzethívószám | (+385) 022 |
Népesség | |
Teljes népesség | 864 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 2 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Srima témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésŠibenik központjától légvonalban 7, közúton 13 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Šibeniki-csatorna északi részén, az azonos nevű öbölben fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint Srima területe már az őskorban és az ókorban is lakott volt. Legnevezetesebb régészeti lelőhelye Prižbán található, ahol egy késő ókori kétrészes bazilikát tártak fel. A falu már a középkorban is létezett. Ebből az időből származik a település feletti dombon a Szűzanya tiszteletére szentelt kis középkori templom értékes korabeli freskókkal. A település a 16. században teljesen elnéptelenedett, amikor az oszmán hódítók elől a szárazföld belsejéből a lakosság a jól védett városokba és a szigetekre menekült. Ekkor alapították a szemközti Prvić-szigeten található Šepurine települést is. A török veszély elmúltával a 17. század végén lakói nagyrészt visszatértek az eredeti lakóhelyükre. Ez volt Srima önálló településsé fejlődésének időszaka. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 51, 1910-ben 189 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Srima fejlődése a 20. század második felében a turizmus fellendülésével indult meg nagyobb mértékben. Kiépültek a strandok, egymás után épületek a magánházak és apartmanok. A település összeépült a szomszédos Vodicével. A lakosság három évtized alatt több, mint a négyszeresére nőtt. Lakossága 2011-ben 823 fő volt.
Lakosság
szerkesztésLakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 51 | 111 | 167 | 189 | 234 | 282 | 113 | 167 | 160 | 184 | 199 | 331 | 599 | 823 |
Nevezetességei
szerkesztés- A település legjelentősebb régészeti emléke a prižbai kétrészes 6. századi ókeresztény bazilika 1969 és 1974 között feltárt épületegyüttesének maradványa.[4]
- A település feletti dombon áll a Szűz Mária tiszteletére szentelt középkori kis templom. Egyhajós épület harangtoronnyal. Eredeti oltára az oltárképpel együtt elégett az 1918-as tűzvészben, ezután cserélték ki a ma is látható bizánci stílusú ezüstruhás Szűzanya képre. A templom apszisában értékes freskó látható, mely a 12. század végén készült. A freskó a Szűzanyát gyermekével, valamint Szent Videt és Szent Györgyöt ábrázolja. Érdekessége, hogy a Szent György melletti szántó emberben valószínűleg a festő saját magát ábrázolta.
- Srima legfőbb turisztikai vonzóereje a számos homokos strand. Tulajdonképpen elmondható, hogy az egész település parti része olyan, mint egy nagy strand. A település 2013 óta a legjobb minőségű strandokat és kikötőket díjazó Kék zászlóval van kitüntetve, melyet főként a Šibenik felőli bejáratánál található szép, újrarendezett strandjával érdemelt ki. Egyetlen rangos szállodája a négycsillagos Hotel Duje, emellett az itt nyaralók számos magánház, apartman és kemping között válogathatnak.
- Védett építmények az Adria keleti partvidékén egyedülálló prvić lukai 19. századi földműveslakások.[5]
További információk
szerkesztés- Vodice város hivatalos honlapja (horvátul)
- Vodice város turisztiai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5324.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6022.