Erdei tisztesfű

Erdei tisztesfű
	Kivirágzott példány
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Ajakosvirágúak (Lamiales);
Család:	Árvacsalánfélék (Lamiaceae);
Alcsalád:	Lamioideae;
Nemzetség-; csoport:	Stachydeae;
Nemzetség:	Tisztesfű (Stachys);
Faj:	S. sylvatica;
Tudományos név
	Stachys sylvatica; L.
Szinonimák
	Stachys canariensis Jacq.; Stachys cordata Gilib. [Invalid]; Stachys cordatifolia Gilib. [Invalid]; Stachys foetida Gueldenst. ex Ledeb.; Stachys glaucescens Muss.Puschk. ex Spreng.; Stachys trapezuntea Boiss.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei tisztesfű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tisztesfű témájú médiaállományokat és Erdei tisztesfű témájú kategóriát.

Az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása szerkesztés

Az erdei tisztesfű csaknem egész Európában előfordul. További előfordulási területei Ázsia mérsékelt övi részein találhatók meg. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.^[1]^[2]

Megjelenése szerkesztés

Az erdei tisztesfű évelő, 30-120 centiméter magas növény. Négyszögletes szára felálló, felül elágazó, a virágzattal együtt borzas szőrű. Hosszú nyelű, hullámos felszínű, szív vagy széles tojás alakú, fűrészes szélű, kihegyezett csúcsú, keresztben átellenesen álló levelei a csalánéhoz hasonlók, átható, kellemetlen szagot árasztanak. A bordó vagy bíborvörös virágok pártáját világosabb rajzolat díszíti. A párta kétszer olyan hosszú, mint a csésze. A virágok legfeljebb hatosával, álörvösen helyezkednek el a levelek hónaljában, és végálló állfüzért képeznek. Termése 4 makkocskából áll, melyeket a megmaradó csészelevelek fognak közre.

Életmódja szerkesztés

Az erdei tisztesfű félárnyékos helyek: lomb- és elegyes erdők, cserjések, sziklás és szurdokerdők, ligetek lakója. Főleg magasabb talajvizű, nyirkos, nitrogénben gazdag, de laza talajokon gyakori.

A virágzási ideje június–augusztus között van.

Gyógyhatásai szerkesztés

Sebgyógyító, görcsoldó, hatásos menstruációs zavarok ellen is.^[3]

Felhasználása szerkesztés

A belőle nyert sárga színezéket gyapjú festésére használják.^[3]

Megfőzve gombaízű, leveseket, szószokat ízesítenek vele.^[3]

Képek szerkesztés

Virágai
A növény
Levelei
A csészelevelek által közrefogott termések
Rajzok a növényről

Jegyzetek szerkesztés

↑ Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
↑ ^a ^b ^c Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 66. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2