A Starnbergi-tó (németül Starnberger See, 1962-ig Würmsee) Németország ötödik legnagyobb tava. 25 km-re délnyugatra található Münchentől, Starnberg mellett. Szomorú nevezetessége, hogy ebbe a tóba fulladt bele II. Lajos bajor király 1886. június 13-án. Halálának helyét ma egy kis kápolna és egy vízbe állított kereszt jelöli.[1]

Starnbergi-tó (Starnberger See)
Luftaufnahme Osterseen.jpg
Ország(ok)  Németország
Hely Bajorország
Vízgyűjtő terület314 km2
Típus glaciális eredetű gleccseró
Elsődleges források
  • Steinbach
  • Maisinger Bach
  • Lüßbach
  • Seeseitenbach
  • Rötlbach
  • Starzenbach
  • Salchstattbach
  • Kuglmühlbach
  • Wirtsbach
  • Marzenbach
  • Singerbach
Elsődleges lefolyások Würm
Hosszúság20 km
Szélesség4,5 km
Felszíni terület56,36 km2
Átlagos mélység53,2 m
Legnagyobb mélység127 m
Víztérfogat2,99892 km3
Tszf. magasság584 m
Szigetek Roseninsel
Elhelyezkedése
Starnbergi-tó (Németország)
Starnbergi-tó
Starnbergi-tó
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 54′ 14″, k. h. 11° 18′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 14″, k. h. 11° 18′ 26″
A Starnbergi-tó térképe és a környező települések fekvése
A Starnbergi-tó térképe és a környező települések fekvése
A Wikimédia Commons tartalmaz Starnbergi-tó témájú médiaállományokat.

FöldrajzaSzerkesztés

JellemzőiSzerkesztés

Németország ötödik legnagyobb tava a Boden-tó, a Müritz, a Chiemsee és a Schwerini-tó után.[2] Keletkezését tekintve glaciális eredetű, a würm időszakban a visszahúzódó gleccser vájta ki medrét, melynek legnagyobb mélysége meghaladja a 127 métert. Hossza közel 20 km, szélessége valamivel több mint 4,5 km. Vízfelszínének kiterjedése 56,36 km².[3] Víztérfogata jelentős, közel 3 km3, ezzel az ország második legnagyobb térfogatú tava.

Határoló településekSzerkesztés

Az alábbi nyolc település fekszik a tó partján (Észak felől indulva, az óramutató járása szerint):

  1. Starnberg (észak, Starnberg járás)
  2. Berg (északkelet, Starnberg járás) Kempfenhausen, Berg, és Leoni városrészekkel.
  3. Münsing (délkelet, Bad Tölz-Wolfratshausen járás) Ammerland, Ambach, Degerndorf, Holzhausen, Pischetsried, Sankt Heinrich, Schechen, Weipertshausen és Wimpasing városrészekkel.
  4. Seeshaupt (dél, Weilheim-Schongau járás) Seeseiten városrésszel.
  5. Bernried (délnyugat, Weilheim-Schongau járás)
  6. Tutzing (nyugat, Starnberg járás) Unterzeismering városrésszel.
  7. Feldafing (északnyugat, Starnberg járás) Garatshausen városrésszel.
  8. Pöcking (északnyugat, Starnberg járás) Possenhofen és Niederpöcking városrésszel.

A nyugati partok mentén, Possenhofentől délre található a kis méretű Roseninsel szigete. Maga a tó a bajor állam tulajdonában áll, és jogilag a Bayerische Verwaltung der staatlichen Schlösser, Gärten und Seen nevű hivatalhoz tartozik. Pöckingben található az egykori possenhofeni kastély, Erzsébet császárné és királyné szülőhelye.

Természet- és környezetvédelemSzerkesztés

A Starnbergi-tó nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, amelyet 1976 óta a rámszari egyezmény véd. A tónak és a hozzájuk kapcsolódó part menti meredek morénalejtők sokszínűségének és egyediségének biztosítása érdekében 1987-ben Starnbergi-tó és a szomszédos nyugati területek néven a környékét tájvédelmi körzetté nyilvánították.[4]

Bajorország legnagyobb víztömegű állóvizeként a tónak központi szerepe van a madárvonulás szempontjából. Az őszi és téli hónapokban mintegy 20-25 000 vízi madár pihen meg vagy telel át itt. Ezzel szemben a tavaszi és nyári hónapokban a parti területek döntően a költözőmadarak fészkelési területei is, például a küszvágó csér, amely a telet a déli féltekén tölti.[5] A Natura 2000 keretében 2000-ben madárrezervátumnak, 2004-ben pedig az élőhelyvédelmi irányelv értelmében is védett területnek nyilvánította a tavat.[6]

ForrásokSzerkesztés

  1. Merénylet áldozata lehetett a tündérkirály (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2007. november 12. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  2. A Starnberg-tó és a Possenhofen kastély. www.cartourmagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  3. Dokumentation von Zustand und Entwicklung der wichtigsten Seen Deutschlands Teil 11 Bayern. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  4. Protected Planet | Starnberger See Und Westlich Angrenzende Gebiete. Protected Planet. (Hozzáférés: 2020. október 16.)
  5. BfN: ID 054 - Starnberger See, BY. web.archive.org, 2016. február 1. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  6. BfN: Steckbriefe der Natura 2000 Gebiete (német nyelven). www.bfn.de. (Hozzáférés: 2020. október 18.)

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Starnberger See című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés