Küszvágó csér

madárfaj

A küszvágó csér (Sterna hirundo) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Küszvágó csér
Kiáltozó egyed
Kiáltozó egyed
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Sterna
Faj: S. hirundo
Tudományos név
Sterna hirundo
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A küszvágó csér elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   költözési útvonal   szórványos
A küszvágó csér elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  költözési útvonal
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Küszvágó csér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Küszvágó csér témájú médiaállományokat és Küszvágó csér témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3] Nevét egyik legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta.[4]

AlfajaiSzerkesztés

  • Sterna hirundo hirundo Linnaeus, 1758
  • Sterna hirundo longipennis Nordmann, 1835
  • Sterna hirundo minussensis Sushkin, 1925
  • Sterna hirundo tibetana H. Saunders, 1876[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Széles körben elterjedt Eurázsiában, Észak-Afrikában, Észak-Amerika keleti felén és a Karib-tenger mentén. Afrika déli és nyugati partjain, Dél-Délkelet-Ázsiában, Ausztrália keleti részein, Közép- és Dél-Amerikában telel.[5]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Balatonon, szikes tavak és bányatavak környékén.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 31–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–82 centiméter, és testtömege 110–150 gramm.[4] A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya barna mintázatú.

 
Röpképe

ÉletmódjaSzerkesztés

Vándor madár, telepesen fészkel. Halakkal, vízi rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. de néha sáskákat is fogyaszt.[4] A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt.

SzaporodásaSzerkesztés

Az ivarérettséget 2–4 évesen éri el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. A fészekalj két-három vajszínű vagy zöldes, sötéten pettyezett tojásból áll.[4] A tojásokon mindkét szülő kotlik, 21–22 napig. A fiatal madarak 22–28 nap után repülnek ki.

 
Fészke tojásaival
 
fiókáival
 
és fiatal madarat etető szülő

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állománya 400-1500 párra tehető (2008-2012).[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  4. a b c d e f Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés