Szélhajtó küsz

csontoshal-faj

A szélhajtó küsz (Alburnus alburnus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Köznyelvi elnevezése: sneci, lamni, mecse, ökle, bökle, fűzfahal, huszárkeszeg.

Infobox info icon.svg
Szélhajtó küsz
A kishal közelről
A kishal közelről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Küsz (Alburnus)
Rafinesque, 1820
Faj: A. alburnus
Tudományos név
Alburnus alburnus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Abramis alburnus (Linnaeus, 1758)
  • Alborella maxima Fatio, 1882
  • Alburnis alborella maxima Fatio, 1882
  • Alburnus acutus Heckel, 1843
  • Alburnus alborella (non de Filippi, 1844)
  • Alburnus alborella lateristriga Canestrini, 1864
  • Alburnus alborellus maximus Fatio, 1882
  • Alburnus alburnus alborella (non De Filippi, 1844)
  • Alburnus alburnus alburnus (Linnaeus, 1758)
  • Alburnus alburnus charusini dagestanicus Petrov, 1926
  • Alburnus alburnus hohenackeri kumbaschensis Petrov, 1926
  • Alburnus alburnus macedonicus (non Karaman, 1928)
  • Alburnus alburnus strumicae Karaman, 1955
  • Alburnus alburnus thessalicus Stephanidis, 1950
  • Alburnus arquatus Fatio, 1882
  • Alburnus ausonii Bonaparte, 1845
  • Alburnus avola Bonaparte, 1846
  • Alburnus breviceps Heckel & Kner, 1858
  • Alburnus charusini Herzenstein, 1889
  • Alburnus fabraei Blanchard, 1866
  • Alburnus fracchia Bonaparte, 1845
  • Alburnus fracchia Heckel & Kner, 1858
  • Alburnus gracilis Bonaparte, 1845
  • Alburnus linnei Malm, 1877
  • Alburnus lucidus Heckel, 1843
  • Alburnus lucidus angustior Walecki, 1863
  • Alburnus lucidus colobocephala Fatio, 1882
  • Alburnus lucidus elata Fatio, 1882
  • Alburnus lucidus elongata Fatio, 1882
  • Alburnus lucidus ilmenensis (Warpachowski, 1886)
  • Alburnus lucidus lacustris Heckel & Kner, 1858
  • Alburnus lucidus latior Walecki, 1863
  • Alburnus lucidus macropterus Kamensky, 1901
  • Alburnus lucidus oxycephala Fatio, 1882
  • Alburnus maxima (Fatio, 1882)
  • Alburnus maximus (Fatio, 1882)
  • Alburnus mirandella Blanchard, 1866
  • Alburnus obtusus Heckel, 1843
  • Alburnus scoranza (non Bonaparte, 1845)
  • Alburnus scoranza (non Heckel & Kner, 1858)
  • Alburnus scoranzoides Heckel & Kner, 1858
  • Alburnus striatus Petrov, 1926
  • Alburnus strigio Bonaparte, 1845
  • Aspius alborella (non De Filippi, 1844)
  • Aspius alburnoides Selys-longchamps, 1842
  • Aspius arborella (non Bonaparte, 1841)
  • Aspius ochrodon Fitzinger, 1832
  • Cyprinus albor (non Scopoli, 1786)
  • Cyprinus alburnus Linnaeus, 1758
  • Cyprinus lanceolatus (non Bloch & Schneider, 1801)
  • Leuciscus alburnellus (non De Filippi, 1844)
  • Leuciscus alburnus (Linnaeus, 1758)
  • Leuciscus dolabratus Valenciennes, 1844
  • Leuciscus lucidus ilmenensis Warpachowski, 1886
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szélhajtó küsz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szélhajtó küsz témájú médiaállományokat és Szélhajtó küsz témájú kategóriát.

Az Alburnus halnem típusfaja.

ElőfordulásaSzerkesztés

Európában a déli félszigetek kivételével mindenütt honos, folyókban, tavakban egyaránt. Ázsiában az elterjedési területe Dél-Oroszország álló- és lassú folyású vizei, az Urál folyó deltája, a Kuma folyó medencéje és a dagesztáni körzet folyói. Délen a Kaszpi-tenger környékén levő Apseron-félszigeten is megtalálható. Vízfelszíni hal.

MegjelenéseSzerkesztés

Teste nyúlánk, oldalról lapított, szája felső állású. Háta csillogó kékeszöld, oldala, hasa ezüstösen csillogó, úszói közül a hát- és farokúszó szürke, a többi fehér. Az úszók töve pirosas.

NövekedéseSzerkesztés

Törpe hal. Az első évben 3-6, a második évben 6-11, a harmadik évben 9-15, a negyedik évben 13-19, az ötödik évben 15–20 centiméter nagyságú. A 25 centiméteres példány már ritka.

ÉletmódjaSzerkesztés

Planktont, élőbevonatot, rovarokat, lárvákat fogyaszt.

SzaporodásaSzerkesztés

Áprilistól júniusig egyedenként változóan több szakaszban ívik. Kövek vagy a parti növényzet közé, csoportokban rakja ikráját a néhány centiméteres vízbe. A 2-3 évig ivarérett nőstény 1000-1500, 1-1,2 milliméter átmérőjű ikrát rak évente.

Gazdasági jelentőségeSzerkesztés

A nemes ragadozók fontos, kárt nem okozó táplálékhala. Pikkelyeiből gyöngyházfesték készíthető (guanidin-kristály szuszpenzió).

Horgászati jelentőségeSzerkesztés

Tömeges előfordulása miatt fontos, de nem túl ellenálló csalihal. Csontkukaccal, házi léggyel fogják elsősorban. Fogása nem esik korlátozás alá.

ForrásokSzerkesztés

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 9.)
  • Pénzes Bethen-Tölg István: Horgászoknak halainkról Aqua Kiadó
  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Jolsvay-Steinmann-Szily: A magyar állatvilág szótára
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Alburnus alburnus (Linnaeus, 1758) FishBase
  • Kottelat, M., 1997. European freshwater fishes. Biologia 52, Suppl. 5:1-271.
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 325.