Stupovača

település Horvátországban

Stupovača falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Kutenyához tartozik.

Stupovača
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségKutenya
Jogállásfalu
Irányítószám44320
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség346 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 32′ 04″, k. h. 16° 50′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 04″, k. h. 16° 50′ 33″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszek városától légvonalban 37, közúton 53 km-re keletre, községközpontjától 9 km-re északkeletre, a Monoszlói-hegység déli lejtőin Brinjani és Rogoža között, a Mala és Velika Stupovača-patakok partján fekszik.

Története szerkesztés

1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Sztupovacha” néven szerepel. A településnek 1857-ben a szomszédos Rogožával együtt 983, 1910-ben 645 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 76%-a szerb, 19%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 440 lakosa volt.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
983 865 975 575 619 645 710 658 647 665 580 552 485 500 472 440

(1857-től 1880-ig Rogoža, 1869-ben pedig Brinjani lakosságával együtt.)

Nevezetességei szerkesztés

A főút mellett álló, Szent Demeter vértanú tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[4] 1768-ban épült. A templom téglából épült, négyszögletes alaprajzú, egyhajós épület. A négyszögletes szentély szélesebb a hajónál, hátsó falának középső részén sekély apszissal. A templom oromzati részét a harangtoronnyal a 20. század elején szecessziós stílusban felújították.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés