Sveta Marija na Krasu (Umag)
Sveta Marija na Krasu (olaszul: Madonna del Carso) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Umaghoz tartozik.
| Sveta Marija na Krasu | |
 | |
| A plébániatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Umag |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vili Bassanese |
| Irányítószám | 52470 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 313 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 92 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 00″, k. h. 13° 34′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 00″, k. h. 13° 34′ 48″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sveta Marija na Krasu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 5 km-re északkeletre, az Umag – Plovanija út mellett fekszik.
Története szerkesztés
A 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. Plébániatemploma a 16. században épült egy korábbi templom helyén. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1880-ban 133, 1910-ben 178 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. Plébániáját 1946-ban alapították, addig a kašteli plébániához tartozott. Fejlődése a század második felében indult meg, amikor a környező településekről egyre többen települtek át ide. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 336 lakosa volt. Lakói a termékeny talajnak és a kedvező klímának köszönhetően főként mezőgazdasággal foglalkoznak.
Nevezetességei szerkesztés
- Az Irgalmas Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült a régi templom helyén, 1991-ben megújították. 20 méter magas négy fiatornyos harangtornyát 1930-ban építették, két harang található benne.
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temetőkápolnáját 1913-ban építették.
- A falu legnagyobb épülete a Šoša (Sossa) család kétemeletes palotája a 17. században épült.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 133 | 134 | 172 | 178 | 0 | 352 | 272 | 195 | 201 | 173 | 151 | 207 | 293 | 336 |
További információk szerkesztés
- Umag város hivatalos oldala (horvátul)
- Umag turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Sveta Marija na Krasu az Istrapédián (horvátul)
- Sveta Marija na Krasu az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
