Svetice
Svetice falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ozalyhoz tartozik.
| Svetice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ozaly |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Biserka Vranić |
| Irányítószám | 47281 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 287 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′ 14″, k. h. 15° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 14″, k. h. 15° 27′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Károlyvárostól 14 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
A település nevét arról kapta, hogy egykor három kápolna állt itt, melyet a Boldogságos Szűz Mária, Szent Margit és Szent Katalin tiszteletére szenteltek. Pálos templomát és kolostorát 1627-ben a Kamenskoról a török elől ide menekült pálos atyák kezdték építeni. Az építési munkálatok a kolostor első, hosszú ideig szolgáló perjelének, az ismert egyházi írónak a "Gazophylaciuma" szerzőjének Ivan Belostenecnek köszönhetően 1660-ban fejeződtek be. Az épület az 1699-es földrengésben súlyos károkat szenvedett, ezért megújították, ekkor nyerte el mai barokk formáját. A rendet 1786-ban feloszlatták és az épület a plébánia székhelye lett. A honvédő háború idején a pálosok visszatértek, mivel kameskoi kolostorukat a szerbek elfoglalták. Ekkor vették át a plébánia vezetését is. A háború után a kamenskoi kolostor felújítását követően egy pálos atya maradt az itteni kolostorban aki az itteni lelki életet irányítja.
A falunak 1857-ben 40, 1910-ben 91 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 21 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 40 | 66 | 85 | 77 | 85 | 91 | 72 | 73 | 86 | 91 | 75 | 66 | 51 | 47 | 31 | 21 |
Nevezetességei szerkesztés
Pálos templomát és kolostorát[4] a 17. században építették, berendezése a 17. és 18. században készült. Pálos mesterek munkája a hét oltár, a szószék, a szobrok és a festmények. Legnagyobb részüket a két leghíresebb pálos mester Ivan Ranger és Gabriel Taller készítette. Az orgona 1761-ben Ivan J. Eisl mester műhelyében készült rokokó stílusban. A kórus padjainak figurális faragványai 1700 körül készültek. A Szent József képet a szignatúra szerint a ljubljanai Johannn Potočnik festette 1782-ben. A bejáratnál padlózatba süllyesztve található az utolsó ozalyi Frangepán grófnak Frangepán Istvánnak 1577-ben készített sírlapja. Ivan Belostenec emléktáblája az épület falán látható. A templom alatti sírboltban nyugszanak Frangepán István gróf, Katalin nevű testvére, Barbara Peranski, gróf Delišimunović és valószínűleg az első horvát-latin szótár szerzője Ivan Belostenec is aki harminc évig, 1675-ben bekövetkezett haláláig élt itt. Ez az épület legrégibb része, ahova már 1500 körül is temetkeztek.
Források szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-281.
