A synovitis orvosi szakkifejezés az ízületi hártya gyulladására. Ez a hártya béleli ki az ízületeket, amelyek üregekkel, úgynevezett synovialis ízületekkel rendelkeznek. A gyulladás általában fájdalmas, különösen az ízület mozgatásakor. Az ízület általában megduzzad az ízületi folyadék felgyülemlése miatt.

Synovitis
BNO-10M65.9
BNO-9727.0
Adatbázisok
DiseasesDB29890
MeSH IDD013585
A Wikimédia Commons tartalmaz Synovitis témájú médiaállományokat.

A synovitis az ízületi gyulladással, valamint a lupusszal, köszvénnyel és más betegségekkel együtt fordulhat elő. A synovitis gyakrabban fordul elő reumatoid artritisz esetén, összevetve az artritisz más formáival, és így megkülönböztető tényezőként szolgálhat, bár számos ízületi porckopás (osteoarthritis) által érintett ízületben is jelen van.[1][2]

Reumatoid artritisz esetén az ízületi hártyában található, fibroblaszt-szerű szinoviociták (FLS) aktív és kiemelkedő szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában.[3] Az ízületi hártya hosszú távú gyulladása az ízület degenerációját eredményezheti.

Tünetek szerkesztés

A synovitis ízületi érzékenységet vagy fájdalmat, duzzanatot és kemény csomókat, úgynevezett gócokat okoz. Ha reumatoid artritiszhez társul, a duzzanat az érzékenységnél jobb indikáció.[4]

Diagnózis szerkesztés

A reumatológus a beteg fájdalmának okát úgy igyekszik diagnosztizálni, hogy először meghatározza, hogy a fájdalom magában az ízületben van-e (valódi synovitis), vagy pedig a fájdalmat valójában az inak gyulladása okozza (tendonitis). A biztos diagnózis felállításához gyakran MRI-re vagy mozgásszervi ultrahangra van szükség.

Kezelés szerkesztés

A synovitis tünetei kezelhetőek például nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel. Szteroidok injekciózására is sor kerülhet, közvetlenül az érintett ízületbe. A választott kezelés a synovitis kiváltó okától függ.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Synovitis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  1. (2009. április 25.) „The contribution of the synovium, synovial derived inflammatory cytokines and neuropeptides to the pathogenesis of osteoarthritis”. The Veterinary Journal 179 (1), 10–24. o. DOI:10.1016/j.tvjl.2007.08.013. PMID 17911037.  
  2. (2012) „The role of synovitis in osteoarthritis pathogenesis”. Bone 51 (2), 249–57. o. DOI:10.1016/j.bone.2012.02.012. PMID 22387238.  
  3. (2020) „Restoring synovial homeostasis in rheumatoid arthritis by targeting fibroblast-like synoviocytes”. Nature Reviews Rheumatology 16 (6), 316–333. o. DOI:10.1038/s41584-020-0413-5. PMID 32393826.  
  4. Janis Kelly: Joint swelling better than joint tenderness for detecting RA synovitis, 2005. november 21.

További információk szerkesztés