Szántó Gizella

(1884–1947) tanár, szerkesztő, kommunista aktivista, pártfunkcionárius

Szántó Gizella (szül. Schreiber, Homokkomárom, 1884. április 30.Moszkva, 1947. április 30.) magyar tanító, pártpolitikus.

Szántó Gizella
SzületettSchreiber Gizella
1884. április 30.
Homokkomárom
Elhunyt1947. április 30. (63 évesen)
Moszkva
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • tanár
  • politikai aktivista
  • szerkesztő
  • pártfunkcionárius
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Zsidó családból származott, Schreiber Sándor és Günsberger Szelina lánya.[1] Budapesten járta ki a tanítóképzőt, 1902-ben végzett. Ezután községi iskolákban oktatott, 1913-tól kezdve pedig a szakszervezeti mozgalomba kapcsolódott be; belépett a Fővárosi Tanítók Szakszervezetébe. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács oktatási ügyosztályát vezette, a bukás után a kommün alatti szerepe miatt felfüggesztették állásából. 1920-ban Ausztriába emigrált, ahol megházasodott, férje Huszár József volt. Ezután Románia következett, s 1921 és 1923 között a helyi kommunista párt központi bizottságának tagja volt, emellett pedig Erdélyben működött mint szervező titkár. 1930 elején a Szovjetunióban telepedett le, s 1933-tól 1938-ig igazgatta a Gazdasági Kutatásokat Végző Idegennyelvű Tudományos Könyvtárat, ezt követően pedig az Idegennyelvű Könyvkiadó segédszerkesztője volt. Harcolt a második világháborúban, s ezért 1946-ban kitüntették. Hamvait 1947-ben hozatták a magyar fővárosba.

Családja szerkesztés

Testvére volt Szántó Béla, Szántó Rezső és Szántó Zoltán.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgyűjtemény. Zalaegerszeg, Zala megyei Lapkiadó V., 1980.