Szávai János
Szávai János (Budapest, 1940. január 23.) magyar irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár. Az összehasonlító irodalomtudomány neves kutatója. Szávai Nándor és Szávainé Demény Magda fia, Szegedi Anikó zongoraművésznő férje.
| Szávai János | |
 | |
| Az elbeszélés a 19−20. század fordulóján (novellaelemző konferencia) résztvevőjeként | |
| Született | 1940. január 23. (84 éves)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Házastársa | Szegedi Anikó |
| Szülei | Szávainé Demény Magda Szávai Nándor |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szávai János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésA Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–francia szakára, ahol 1963-ban szerzett diplomát. 1965–66-ban posztgraduális tanulmányokat folytatott a Genfi Egyetemen. 1968-ban szerzett bölcsészdoktori címet. 1963 és 1965 között általános iskolai, 1966 és 1969 között középiskolai tanárként dolgozott. 1969-től 1972-ig az MTA tudományos aspiránsa, az irodalomtudományok kandidátusa címet 1974-ben szerezte meg. 1972 és 1975 között az írószövetség munkatársa. 1975-től az ELTE Összehasonlító és Világirodalmi Tanszékének oktatója, 1978-tól egyetemi docens, 1986-tól tanszékvezető, 1988-ban nevezték ki egyetemi tanárnak. Közben 1982 és 1985 között az Université de Paris III (Sorbonne Nouvelle) vendégprofesszora.
1984-ben lett a Studies in Modern Philology sorozatszerkesztője, 1985-től az MTA Modern Filológiai Bizottság tagja, a Cahiers d’Études hongroises (Párizs) tudományos bizottságának tagja. Az irodalomtudományok doktora (DSc.) címet 1986-ban nyerte el.[3]
1988-tól 1990-ig az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatának főtitkára, az MDF külügyi bizottságának tagja. 1990-től 1994-ig Magyarország franciaországi nagykövete, egyben 1990–91-ben az Európa Tanács és az UNESCO nagykövete.
Ezután 1994-től az Université de Paris IV (Sorbonne) vendégprofesszora, 1998-tól 2005-ig ugyanott a komparatisztika professzora. A Centre de Recherche en Littérature comparée vezetőségi tagja, a közép-európai kutatócsoport vezetője. 1984 óta a Gallimard kiadó tanácsadója. 2006-tól az Európai regény 1960–2010 francia–magyar kutatócsoport vezetője.
Munkássága
szerkesztésKutatási területe egyrészt műfajtörténeti: két monográfiájával megalapozta a hazai önéletírás-kutatást, s több publikációja foglalkozik a novella poétikájával. Jelentős másrészt közvetítői tevékenysége: a francia irodalom egyik legjelesebb hazai ismerője. Francia és angol nyelvű publikációi főként műfajelméleti és komparatisztikai problémákat dolgoznak fel, köztük kiemelten a magyar és a világirodalom kapcsolatának kérdését.
Díjai, elismerései
szerkesztés- Chevalier des Palmes académiques (1989)
- Grand Officier de l’Ordre National du Mérite (1994)
- Pro Literatura (2005)
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2014)
- Szent-Györgyi Albert-díj (2014)
Főbb publikációi
szerkesztés- Saint-Exupéry (1971)
- Martin du Gard világa (1977)
- Az önéletírás (1978)
- Boccacciótól Salingerig (szerk., 1983)
- Zsendül-e a fügefa ága? (1984)
- The Autobiography (1984)
- André Malraux (1985)
- Magyar emlékírók (1989)
- Nagy francia regények (1989, 1999)
- Introduction à la littérature hongroise (1989)
- La Hongrie (1996) – japánul, hollandul, románul, bolgárul is
- Nouvelle poésie hongroise (szerk., 2001)
- Magyar Larousse I–II–III. (főszerk., 1991, 1992, 1994)
- Írástudók és próféták – Magyar írók a világirodalomban (2002)
- Qui est libre (szerk.) 2002
- Problématique de la littérature européenne (szerk., 2005)
- A kassai dóm – Közelítések Márai Sándorhoz (2008)
- Problématique du roman européen (szerk., 2009)
- Szenvedély és forma – Francia regénytörténet Voltaire-től Céline-ig (2011)
- Pascal örvénye, avagy a progresszió hullahegyei (2013)
- Kegyelmet a klasszikusoknak - Írások Gyergyai Albertről (szerk. Szávai Dorottyával, 2015)
- Romans européens depuis 1960, Réécritures et regard sur une histoire partagée (szerk., 2016)
- A követ minden követ követ - Fejezetek egy emlékiratból (2022)
Főbb műfordítások
szerkesztés- La Rochefoucauld: Maximák
- Montesquieu: A rómaiak nagysága és hanyatlása
- Fromentin: Dominique
- Gide: Gondolatok Chopinről
- Giraudoux: Églantine
- Céline: Utazás az éjszaka mélyére, Halál hitelbe, Bohócbanda, London Bridge, Kastélyról kastélyra
- Yourcenar: Opus nigrum
- Tournier: Péntek vagy a Csendes óceán végvidéke
- Ernaux: Árulás, Egyszerű szenvedély
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Személyi adatlap. doktori.hu. (Hozzáférés: 2018. január 30.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- Publikációs jegyzék http://compara.elte.hu
- Az írástudó és a próféta avagy a Jónás könyve mint újraírás https://web.archive.org/web/20091114131038/http://www.kortarsonline.hu/0006/szavai.htm
- A létezés titokzatos magja http://www.epa.oszk.hu/00300/00381/00081/szavai.htm
- Aletheia avagy nem találunk szavakat https://web.archive.org/web/20110127184445/http://www.vigilia.hu/2006/5/szavai.htm
- Iteráció http://www.maraisandor.hu
Források
szerkesztés- Ki Kicsoda 2000 Geiger-Biográf ISSN 1215-7066
- MTA Köztestületi honlapja www.mtakoztest.hu/pub-szavai-janos.htm
- ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kulturatudományi Tanszék honlapja http://compara.elte.hu
- https://web.archive.org/web/20061201120058/http://www.paris-sorbonne.fr/fr/IMG/pdf/littfse_dea.pdf