Főmenü megnyitása

Szávay Edit

magyar grafikus, illusztrátor, fotóriporter

Szávay Edit névvariáns: Szávay Edith (Újpest, 1920. - Budapest, 1995. augusztus 23.) grafikus, illusztrátor, tervezőszerkesztő, fotóriporter, Aranytoll-díjas újságíró

Szávay Edit
Született 1920
Újpest
Elhunyt 1995. augusztus 23. (74-75 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Rudnyánszky István újságíró, műgyűjtő
Foglalkozása
  • illusztrátor
  • fotóriporter
  • újságíró
  • grafikusművész
Iskolái Magyar Képzőművészeti Főiskola (1949)
Kitüntetései Aranytoll (1991)

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Újpesten született. Jaschik Álmos Szabadiskolájában kezdett komolyabban rajzzal foglalkozni. Családjával az ellenállási mozgalomban való részvételéért - 100 fogolytársával együtt - előbb a Margit körúti fegyházban, majd Sopronkőhidán raboskodott. Így emlékezett :„A kőhidai kórházban szigorú őrizet alatt tartottak bennünket, de a szigor egyre enyhült, ahogyan a szovjet hadsereg közeledett. Végül, karácsonyi ajándékképpen, kinyitották a cellákat. Valakinek az az ötlete támadt, hogy rajzoljam le a foglyokat. Az egyik őr vázlatfüzetet és ceruzát hozott Sopronból, és mindenki meg volt győződve arról, hogy ez lesz az utolsó portréja, hiszen az ablakból láttuk a kivégzőosztagot, ahogyan Bajcsy-Zsilinszky Endrét vezette a vesztőhelyre... A rajzoláshoz még a legbecsesebb fogoly, a volt külügyminiszter, az elesett, beteg, öreg Kánya Kálmán cellája is megnyílt... Később a foglyok legtöbbjét kihajtották Ausztria felé”. Szávay Edit és szülei enyhébb ítéletben részesültek, s hosszas bujkálás után 1945 tavaszán érkeztek vissza Budapestre. Az albumot megtekintve Szőnyi István festőművész pártfogásába vette a tehetséges lányt. A Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként, 1949-ben diplomázott.[1] Grafikusként legfontosabb műve a Sopronkőhida 1944 című művészeti album, mely az egykori, baloldali ellenálló, Szávay Edit grafikusművész szemével láttatja a sopronkőhidai „magyar királyi országos fegyintézet” rabjainak hétköznapjait. (A Kossuth Kiadó gondozásában 1994-ben jelent meg.) Érdekes tükre hazánk egyik legszömyűbb korszakának. Róder Lászlónak az album lektorának gondolatai: "Szávay Editnek még a legreménytelenebb helyzetben is volt annyi lelkiereje, hogy művészi színvonalon érzékeltesse a hírhedt börtön hangulatát."[2] Számos gyermekkönyvet illusztrált. A legnépszerűbb és a legtöbb kiadást megért ezek közül Bodó Béla: Brumi-könyvek sorozata. (Brumi Mackóvárosban, Brumi az iskolában, Brumi újabb kalandjai, Brumi a Balatonon, Brumi mint mesterdetektív) Grafikusként, fotósként több megyei lapban publikált.(Petőfi Népe, Békés Megyei Népújság, Heves Megyei Népújság, Néplap, Dolgozók lapja, Somogyi Néplap, Pest Megyei Hírlap) Fotósként, férjével: Rudnyánszky István újságíróval, műgyűjtővel hosszabb időt töltött Afrikában, Egyiptomban. Gyűjteményük jelentős része: afrikai néprajzi tárgyak – elsősorban üvegfestmények, dísz- és használati tárgyak – a Néprajzi Múzeumba kerültek. Szávay Edit tervezőszerkesztője volt a Nők Lapja című hetilapnak. Itt éveken át, hetente a Gyerekeknek című rovat meséit, verseit illusztrálta. Kedves rajzait a Dörmögő Dömötör kis olvasói is rendszeresen láthatták. Munkássága elismeréseként 1965-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. 1991-ben a MÚOSZ Aranytoll díjában részesült.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Újpest, 1998. január 16. VI. évfolyam 1. szám. 5. oldal Megkésett megemlékezés
  2. Békés Megyei Hírlap, 1994. december 23. XLIX. évfolyam 303. szám 5. oldal Sopronkőhida 1944.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1965)
  • Aranytoll (1991)

PublikációiSzerkesztés

  • Petőfi népe
  • Békés Megyei Népújság
  • Heves Megyei Népújság
  • Néplap
  • Szolnok Megyei Néplap
  • Dolgozók Lapja
  • Nógrád
  • Pest Megyei Hírlap
  • Somogyi Néplap
  • Új Szó
  • Vasárnap (Családi Magazin)

Fontosabb műveSzerkesztés

  • Sopronkőhida 1944 (Szávay Edit 22 grafikája és 18 vázlata) (1994)

DiafilmSzerkesztés

Szávay Edit rajzaival:

Fontosabb könyvillusztrációiSzerkesztés

  • Teknős Péter: Mi leszel pajtás? (1953)
  • Balázs Anna: Vadmadár (1955)
  • Molnár Kata: Anyák születnek (1955)
  • Kipling: Az elefántkölyök (1956)
  • Elek István: Ünnep az erdőn (1956)
  • Bodó Béla: Brumi Mackóvárosban (1956)
  • Szépecske (Mesemondó kiskönyvtár) (1956)
  • Felix Salten: Bambi (1957)
  • Gárdonyi Géza: Móka meg a fia (1957)
  • Pálfalvi Nándor: Májusi eső (1957)
  • Vajk Vera: A furfangos Csiga Zsiga (1959)
  • Bodó Béla: Brumi újabb kalandjai (1959)
  • Bodó Béla: Brumi az iskolában (1961)
  • Mézkostoló (1961)
  • Dr. Bencsáth Aladárné: Kisdiák, nagydiák a munkáscsaládban (1961)
  • Bodó Béla: Brumi a Balatonon (1967)
  • Bodó Béla: Brumi mint mestredetektív (1970)
  • Lipták Gábor: A soproni ötvös (1984)
  • Lipták Gábor: A hajómalom kísértete (1985)

ForrásokSzerkesztés