Százlábúak

a soklábúak (Myriapoda) altörzsének egyik osztálya
(Százlábú szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 4.

A százlábúak (Chilopoda) a soklábúak (Myriapoda) altörzsének egyik osztálya.

Százlábúak
Evolúciós időszak: Késő szilur - jelen
Különböző százlábú fajok: fent, balról jobbra: Pachymerium ferrugineum, barna százlábú (Lithobius forficatus), légyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata) és lent Scolopendra gigantea
Különböző százlábú fajok: fent, balról jobbra: Pachymerium ferrugineum, barna százlábú (Lithobius forficatus), légyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata) és lent Scolopendra gigantea
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Soklábúak (Myriapoda)
Osztály: Chilopoda
Latreille, 1817
Alosztályok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Százlábúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Százlábúak témájú kategóriát.

Barna százlábú (Lithobius forficatus)

A százlábúak fürge mozgású, ragadozó életmódot folytató ízeltlábúak, amelyek szúrós, kampóalakú szervvé vált első pár lábuk segítségével mérgezik meg áldozataikat.

Előfordulásuk

szerkesztés

A százlábúak a sarkvidékeken és a Szahara középső részén kívül valamennyi forró- és mérsékelt égövi területen előfordulnak. A barna százlábú Európában, Észak-Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában honos. Az ember nem jelent rájuk nézve közvetlen fenyegetést. A százlábúak megakadályozzák a kerti kártevők elszaporodását.

Megjelenésük

szerkesztés

A százlábúak hossza legfeljebb 30 centiméter. A lábak száma 15-101 pár között van. Az első pár láb hegyes, szúrós, kampó alakú szervvé alakult át, a végén méregmirigy helyezkedik el. Ha a százlábú elveszíti az egyik lábát, másik nő helyette. Az új láb minden vedlés során egy kicsit hosszabbra nő. Egyes fajok foszforeszkáló váladékot termelnek, és veszély esetén ezzel ijesztik el ellenségüket.

Életmódjuk

szerkesztés

A százlábúak éjjel aktívak és magányosan élnek. Táplálékuk rovarok, férgek, meztelencsigák; olykor fajtársaikat is megeszik. A százlábúak legfeljebb 6 évig élnek.

Szaporodásuk

szerkesztés

A párzási időszak az enyhébb éghajlatú területeken rendszerint tavasztól őszig tart. A nőstény egyenként vagy csomókban rakja le a talajra a petéit. A kifejlődéshez 3 hét kell, hogy elteljen. Számos fajnál a nőstény őrzi és tisztán tartja a petéket, amíg a kis százlábúak kikelnek.

Néhány hazai faj

szerkesztés
  • közönséges rinya (Necrophlosophagus longicoreis) - teste világos színű, mivel ideje jelentős részét a föld alatt tölti. Hosszú, szelvényes testén sok pár rövid láb helyezkedik el.
  • barna százlábú (Lithobius forficatus) a kifejlett állatnak 15 pár lába van. Lábai testének hátsó részén hosszabbak. A teljes testhossz eléréséig néhány alkalommal levedli a bőrét. Első pár lába hegyes, szúrós, kampó alakú szervvé alakult át, két utolsó lábát előrehaladáskor nem használja.
  • légyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata) - rövid testén fürge lábak ülnek. Hosszú tapogatói érzékenyek. Ez a százlábúfaj Európában őshonos, de ma már világszerte elterjedt.