Széki lile

Széki lile
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 1 000 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Lilefélék (Charadriidae);
Alcsalád:	Lileformák (Charadriinae);
Nem:	Charadrius;
Faj:	C. alexandrinus;
Tudományos név
	Charadrius alexandrinus; Linnaeus, 1758
Elterjedés
	A széki lile elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves telelőhely szórványos
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Széki lile témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Széki lile témájú médiaállományokat és Széki lile témájú kategóriát.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) a madarak osztályának, a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.^[2] Egyes szervezetek a Leucopolius nembe sorolják Leucopolius alexandrinus néven.^[3]

Alfajai szerkesztés

Charadrius alexandrinus alexandrinus Linnaeus, 1758
Charadrius alexandrinus seebohmi (Hartert & A. C. Jackson, 1915) - 2020-ban felmerült önálló fajként való elismerése, Charadrius seebohmi néven. ^[1]

Korábban a széki lile alfajaiként számontartott, onnan önálló fajként leválasztott fajok :

fehérarcú lile (Charadrius dealbatus) (Swinhoe, 1870)
Charadrius nivosus

Előfordulása szerkesztés

Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába és Ausztráliába is.

Természetes élőhelyei a tengerpartok, mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, de füves pusztákon és sivatagokban is előfordul.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Rendszeresen fészkel, de csak kis számban. Márciustól októberig tartózkodik itt.^[5]

Megjelenése szerkesztés

Átlagos testhossza 15–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42–45 centiméter, testtömege 39–56 grammot.^[5] Nyakán körbefutó csík van, ami a mellén nyitott. A hím fejbúbja szürke, fehér homloka közepén fekete folt van. A tojó színei egyszerűbbek.

Életmódja szerkesztés

A talajon, iszapban vagy sekély sós vízben keresgéli rovarokból álló táplálékát. Hosszútávú vonuló madár.

Szaporodása szerkesztés

Amíg a hím násztáncot lejt, a tojó elkezdi építeni a fészküket. Fészekalja 2-4 hosszúkás tojásból áll, melyen a két szülő felváltva kotlik 25-27 napig. A fészkét védi, nem tűri meg fajtársait maga mellett.

Tojásai és kikelt fiókája

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 forint. Fészkelő-állománya 0-22 pár közötti és csökken (2000-2012).^[5]