Főmenü megnyitása
Szén-szubszulfid
Carbon subsulfide.svg
Teljes szerkezeti képlet
Carbon-subsulfide-3D-balls.png
Pálcikamodell
IUPAC-név propa-1,2-dién-1,3-dition
Más nevek Szén-szubszulfid
Trikarbon-diszulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 627-34-9
PubChem 11062317
ChemSpider 9237470
SMILES
C(=C=S)=C=S
InChI
1/C3S2/c4-2-1-3-5
StdInChIKey RMCQREAPGZPWGK-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3S2
Moláris tömeg 100,16 g/mol
Megjelenés vörös folyadék
Sűrűség 1,27 g/cm³
Olvadáspont -1 °C
Forráspont 90 °C
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Szén-szuboxid
Szén-diszulfid
Szén-monoszulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A szén-szubszulfid egy szervetlen kémiai vegyület, képlete C3S2. Ez a sötétvörös színű folyadék nem elegyedik vízzel, de szerves oldószerek jól oldják. Már szobahőmérsékleten polimerizálódik, és egy kemény, fekete, (C3S2)n képletű szilárd anyaggá alakul.

Szintézise és szerkezeteSzerkesztés

A szén-szubszulfidot egy magyar tudós, Lengyel Béla fedezte fel,[1] de ő még azt állította, hogy a vegyület szerkezete aszimmetrikus. Később, infravörös és Raman spektroszkópiával kimutatták, hogy a molekula igenis szimmetrikus, méghozzá D∞h csoportú szimmetriát tartalmaz,[2] azaz a szerkezete S=C=C=C=S. Ez a vegyület a szén-szuboxidhoz hasonló, annak szerkezete O=C=C=C=O.

Lengyel először úgy szintetizálta az anyagot, hogy szén-diszulfid (CS2) gőzén elektromos ívet húzott keresztül, szén elektródokat használva. Így előállítva az anyag fekete oldatként jelent meg, ami szűrés és desztillálás után cseresznyepiros folyadékká változott. A moláris tömegét krioszkópiával határozta meg. A későbbi kísérletekben szén-diszulfid gőzt vezettek át kvarc csövön, így állítottak elő szén-szubszulfidot.[3]

ReakcióiSzerkesztés

Kevésbé ismert reakciója, hogy brómmal reagálva ciklikus diszulfid alakul ki.[4]

A szén-szubszulfid polimerizálódik az alkalmazott nyomás alatt, és egy félvezető tulajdonságú fekete anyagot képez. Egy hasonló nyomás-indukálta polimerizációja során szintén egy fekete, félvezető polimer keletkezik.

Mikrohullámú spektroszkópiával különböző CnS2 képletű vegyületek keletkeznek, amiket a csillagközi anyagokban is kimutattak.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. von Lengyel, B. (1893). „Ueber ein neues Kohlenstoffsulfid”. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft 26 (3), 2960–2968. o. DOI:10.1002/cber.189302603124.  
  2. Smith, W. H.; Leroi, G. E. (1966). „Infrared and Raman Spectra of Carbon Subsulfide”. Journal of Chemical Physics 45 (5), 1778–1783. o. DOI:10.1063/1.1727828.  
  3. Pedersen, C. T. (1996). „The formation of 1,2-propadiene-1,3-dithione (carbon subsulfide) from flash vacuum pyrolysis of 1,2-dithiole-3-thiones”. Tetrahedron Letters 37 (27), 4805–4808. o. DOI:10.1016/0040-4039(96)00941-0.  
  4. Stadlbauer, W.; Kappe, T. (1999). „The Chemistry of Carbon Subsulfide”. Sulfur Reports 21 (4), 423–445. o. DOI:10.1080/01961779908047951.  
  5. Cernicharo, J.; Guelin, M.; Hein, H.; Kahane, C. (1987). „Sulfur in IRC + 10216” (pdf). Astronomy and Astrophysics 181 (1), L9–L12. o. ISSN 0004-6361.  

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carbon subsulfide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.