Szépmező
Szépmező (románul Șona, németül Schönau, erdélyi szász nyelven Schienen) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Szépmező (Șona, Schienen) | |
Az evangélikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Szépmező |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 517755 |
Körzethívószám | 0258 |
SIRUTA-kód | 7874 |
Népesség | |
Népesség | 1093 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 33 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10580 ha km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 13′ 12″, k. h. 24° 00′ 52″46.220000°N 24.014444°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 12″, k. h. 24° 00′ 52″46.220000°N 24.014444°E | |
Szépmező weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szépmező témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésKüküllővártól délnyugatra, a Kis-Küküllő balparti útja mellett, Zsidve és Kistövis között fekvő település.
Története
szerkesztésSzépmező nevét 1313-ban Scepmezeu inta Kukullew néven említette először oklevél.
1322-ben Zepmezew, 1332-ben Scepmwzwv, 1492-ben Zaz Zep Mezew, 1525-ben p. Zepmezew néven írták.
Szépmező első ismert tulajdonosai Kelneki Chel fiai voltak, akik mint vásárolt birtokot Kán nemzetséghez tartozó László vajdának adták cserébe.
A birtokot azonban Károly Róbert király - hűtlenség miatt - elkobozta tőle és 1322-ben Talmácsi Miklósnak adományozta, aki azonban a birtokot testvérének Katalinnak és annak férjének Kácsik nemzetségbeli Mihály fia Péternek adta.
1324. augusztus 21-én Károly Róbert király itt oklevelet is adott ki.
1910-ben 1430 lakosából 21 magyar, 1074 német, 335 román volt. Ebből 336 görögkatolikus, 19 református, 1074 evangélikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott. A második világháború után német lakosságát nagyarészt kitelepítetták, 2002-ben csak 27 német lakta.
Szépmező ma községközpont. Hat település: Alecuș, Biia, Doptău, Lunca Târnavei, Sânmiclăuș, Valea Sasului tartozik hozzá.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
szerkesztés- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.