Főmenü megnyitása

Szíriusz kapitány és Csillaglány (regény)

regény

Szíriusz kapitány és Csillaglány László Endre magyar író ifjúsági, sci-fi kalandregénye. A kötet először 1984-ben jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában.

Szíriusz kapitány és Csillaglány
Szerző László Endre
Ország magyar Magyarország
Nyelv magyar
Téma ifjúsági, sci-fi, kaland
Műfaj regény
Sorozat Szíriusz kapitány
Előző Jóholdat, Szíriusz kapitány!
Következő Szíriusz kapitány és Corinta
Kiadás
Kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadás dátuma 1984
Illusztrátor Gönczi Béla
Média típusa könyv
Oldalak száma 232
ISBNISBN 9631138704

TörténetSzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!
Minden erőnk forrása anyánk, a Nap!
– XXV. századi mondás

2480-ban a Világállam polgárai nyugalomban és békében éltek. A népek összefogásának köszönhetően a korábban gazdasági versenyre és véres háborúkra elpazarolt pénzt, energiát, időt a betegségek legyőzésére, az emberek életszínvonalának emelésére és az űrkutatásra fordíthatták. A Naprendszer felderítése folyamatosan történt, kutatóbázisok létesültek már a Marson, a Vénuszon és a Merkúron. A Föld kísérőjén, a Holdon 48 űrkikötő található, a 211 kupolavárosban 10 ezer ember élt. Hernyótalpas lunamobil szántotta a holdport, graviplánok, űrbuszok száguldoztak az űrben, barátságos robotokkal beszélhettek hőseink, szuperszámítógépekkel kereshették a lehetetlennek látszó feladatok megoldását. Speciális volt a holdbéliek időszámítása is: itt a 354 órás SOL-ciklust (fényes nappalt) 354 órás NOX-ciklus (sötét éjszaka) váltotta.

Egy napon 51 ártatlan betűből álló ismeretlen eredetű szöveg okozott bonyodalmat. Kiderült, hogy egy 500 fényévre lakó ismeretlen civilizáció próbálta meg felvenni az emberiséggel a kapcsolatot.

Az idegenek küldötte, egy világnyelven beszélő anyagtalan kivetülés volt, amely emberi alakot öltött: egy csinos leányzó személyében. A kedves lényt – kíváncsi természete lévén – minden érdekelte, ami az emberiséggel kapcsolatos. Bár állítása szerint a megbízói 10 ezer évvel megelőzték a földieket a technikai fejlettség terén, részletesen vizsgálódott a holdi kolónia épületeiben, intézményeiben, az emberek mindennapjaiban. A Csillagocska „eredetije” igazság szerint egy – a Holdtól – 20 millió km-re lévő láthatatlan és bemérhetetlen űrállomás akciócellájában tartózkodott.

A sci-fi főszereplői, a Négyek Tanácsának tagjai: a francia származású Pierre Renard, a félig osztrák, félig finn származású, vörös hajzuhatagú Liuna Steff, a magyar Kocsis Berci – ők 16 éves fiatalok – és Pinton Casteiro, a 10 éves spanyol kisfiú, akit az első regényben megmentett az akkor még Hármak Tanácsa.

Valamennyien rokonszenvesnek találták a földönkívüli lányt, ezért idegenvezetőként segítették az adatgyűjtésben.

Eleinte fel sem merült bennük, hogy az ismeretlen létforma rosszindulatú, netán ellenséges szándékú lehet az emberiséggel szemben. Később azonban, egy-két furcsa, megmagyarázhatatlan esemény után gyanakodni kezdtek. Egy idő múlva elképzelhetőnek tartották, hogy a lány valójában álcázott felderítő, esetleg megtévesztett kém, aki talán egy merényletterv akaratlan részese.

A 100 éves nyugalmazott űrhajós-orvoskapitány, Viktor Szíriusz és fiatal barátainak történetében szellemesen keveredett az ismeretterjesztő szándék (szólásmagyarázatok, fizikai, kémiai, matematikai, történelmi, irodalmi, biológiai miniokfejtések) a kalanddal és a tudományos-fantasztikus elemekkel.

Csillagocska anyaggyűjtése szokatlan következményekkel járt, felderítői küldetése nem várt eseménnyel záródott.

A szerencse nem vak, a bátran, a határozottan cselekvőket segíti.
– Részlet a regényből
  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

SzereplőkSzerkesztés

  • Viktor Szíriusz kapitány
  • Pierre Renard
  • Kocsis Berci
  • Liuna Steff
  • Pinton Casteiro
  • Leonida néni
  • Csillaglány (Ilolo Hoi To)
  • Roberto Namora
  • Adam Renard
  • Kocsis János professzor
  • Perez Casteiro
  • Knox kormányzó
  • HoiTo professzor
  • Csibész

Technikai találmányok a regénybenSzerkesztés

A könyvben megtalálható a mobiltelefon őse: a videofon, az űrrepülőgép graviplán és graviton néven fut, az óriási vízicsiborhoz hasonlatos koleopter, a minihelikopter, a fotonhajtású csillaghajó és a lézerfegyver.

A beláthatatlan technikai fejlődés további termékei: a plasztikinó: DVD-lejátszó és a lunabusz: csoportos, turisták által igénybe vett űrközlekedő-eszköz; a „repülő bogár”: miniatűr távirányítású lehallgató-készülék.

A legaranyosabb az emberbarát robot: Csibész, a műpuli.

Bíbor bolygóSzerkesztés

A talányos és utópisztikus Bíbor bolygó bemutatásával László Endre egy másik – lehetséges – jövőbeli világot fest le, ahol elsődleges a rend, a pontosság, a munkaszeretet; ahol mindenki szorgalmas, becsületes, okos és egészséges. Bár cserébe lemondanak minden feleslegesről: ott nincs mese, nincs vers, se színdarab, se regény, se tánc, se zene.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés