Főmenü megnyitása

A szókép (vagy más néven trópus) egy stilisztikai, retorikai eszköz. Egy fogalom, jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. Az összekapcsolás célja általában a fogalom, jelenség szemléletesebbé tétele vagy új megvilágításba helyezése. A legismertebb szóképek a metafora és a metonímia.

Az antikvitásban a szóképeket a retorikával foglalkozó szövegek vizsgálták először. Cornificius volt az első, aki önálló stíluseszközként tárgyalta a szóképeket a "Rhetorica ad Herennium" című művében, ahol tíz fajtát sorolt fel, azonban még nem adott nevet a jelenségnek. Az első monográfiát az i.e. 1. században az alexandriai Trüphón írta a szóképekről, ahol úgy jellemzi őket, mint a tulajdonképpeni jelentéstől eltérő beszédmódot. A görög terminus, a troposz is erre utal, hiszen a szó átfordítást, megfordítást jelent. Quintilianus is részletesen foglalkozott a jelenséggel, ő 14 szóképet különböztetett meg. Ezek a következők: hangutánzás, antonomázia, metonímia, körülírás, hiperbaton, hiperbola, szinekdoché, abúzió (katakrézis), metafora, allegória, metalepszis, epitheton, irónia. Cicero pedig kifejtette, hogy a szóképek alapvetően két csoportra oszthatóak. Az első esetben a névátvitel alapja a hasonlóság (metaforák), a másodiknál pedig valamilyen egyéb érintkezési viszony (metonímiák).

A szóképek, habár alapvetően retorikai vagy stilisztikai eszközökként vizsgálják őket, nagyon gyakoriak a hétköznapi nyelvben is. Megjelenésüknek három fő oka lehet: a beszélő hibája (abúzió), a jelölendő dologra vonatkozó megfelelő kifejezés hiánya (új kifejezések keletkezése, jelentésgazdagodás: pl. a számítógépes nyelv esetén: ablak, egér), valamint a megnyilatkozás szemléletesebbé, hatásosabbá, művészibbé tételének szándéka.

A magyar szókép kifejezés helyett Zalabai Zsigmond a "kettőskép" kifejezést ajánlotta, ami azonban nem honosodott meg a szakirodalomban. A szókép jelentése nem azonos az irodalomban használatos költői kép kifejezéssel, amely egy átfogóbb kategória.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Zalabai Zsigmond: Tűnődés a trópusokon, Kalligram Kiadó, Pozsony, 1998.