Szúrósfenyő

A szúrósfenyő (Cunninghamia) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának egyik nemzetsége két recens és egy kihalt fajjal.

Szúrósfenyő
A kínai szúrósfenyő (Cunninghamia lanceolata) erdőalkotó a NanKun-hegységben
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Ciprusfélék (Cupressaceae) Nemzetség: Szúrósfenyő (Cunninghamia) R. Br.
Fajok
kínai szúrósfenyő (Cunninghamia lanceolata) tajvani szúrósfenyő (Cunninghamia konishii) † Cunninghamia chaneyi
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szúrósfenyő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szúrósfenyő témájú kategóriát.

Kínai szúrósfenyő (Cunninghamia lanceolata) tűlevelei

Származása, elterjedése

A Távol-Kelet déli részén őshonos:

• Kínában,
• Laoszban,
• Tajvanon,
• Vietnám és
• talán Kambodzsában;

Japánba valószínűleg úgy telepítették be, még ha régen is. Eredeti elterjedése nehezen rekonstruálható, mert értékes fája miatt az ókori időktől ültetik.

Eredetileg úgy tartották, hogy a kínai szúrósfenyő a kontinensen fejlődött ki, a tajvani pedig Tajvan szigetén, ám kiderült, hogy utóbbinak szép állományai nőnek Vietnám és Laosz ritkán lakott, művelésbe biztosan nem vont hegyvidékein.

Megjelenése, felépítése

Nagyobb bokorból kedvezőtlen termőhelyen legfeljebb kisebb fává cseperedik. Kedvező környezetben eléri az 50 m magasságot, törzsének kerülete a 3 métert. Törzse általában egyenes, karcsú, kúp alakú koronával. Vastag, hosszában felrepedező kérgének színe a sötétszürkétől a sötétbarnáig változó, időnként vörhenyes árnyalattal.

Fényeszöld levelei igen szúrósak. Néhány centiméter átmérőjű, gömbölyű vagy tojásdad tobozai többnyire a hajtások végein ülnek.

Életmódja, termőhelye

A meszes talajt nem kedveli. A szélvédett, párás környezetet kedveli. Eredeti elterjedési területe a hideg szubtrópusitól a hideg mérsékelt égövig húzódik, kettős (tavaszi + őszi) csapadékmaximummal.

Felhasználása

Kiváló épületfa és szobrok faragására is fölöttébb alkalmas. A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) mellett főleg kínai szúrósfenyőből faragták a buddhista templomok oromzatait és szobordíszeit.

Főleg a kínai szúrósfenyőt ültetik előszeretettel dísznövénynek. Számos kertészeti változata között olyan is akad, amelyet Magyarországon szelektáltak ki.

Források

• Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 102. old.
• The Gymnosperm Database: Cunninghamia