Szőlő jövésnek könyve

kőszegi hagyomány

A Szőlő jövésnek könyve egy 1740 óta vezetett könyv. Folyamatos vezetése Kőszeg egyik régi hagyománya, amely a város bortermelésének történetét illetően minden évben egy fontos és elmaradhatatlan aktus, így minden évben, április 24-én berajzolják a Szent György-napi szőlőhajtást.

Szőlő jövésnek könyve
Az első bejegyzések.
Az első bejegyzések.
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Témaszőlészet
Kiadás
Média típusakönyv
SablonWikidataSegítség

Kőszegen nagy múltra tekint vissza a szőlőtermesztés és a borászat. Egy 1279-ben kelt, birtokmegosztásról szóló dokumentum már említi a szőlőket és a pincéket. A város az Anjou-korban Magyarország egyik legjelentősebb borkereskedő településének számított.[1]

Története

szerkesztés
 
Egy lap a Szőlő Jövésnek Könyvéből

A Szőlő jövésnek könyvét 1740-ben kezdték vezetni, de maga a hagyomány valószínűleg már a 16. században is élt, és azóta is folytatódik,[1] leszámítva 1788 után pár évet, amikor rendre elfagytak a rügyek.[2] A Szent György-nap mellett Szent Lőrinc és Szent Orsolya napján is születtek bejegyzések, de rajzos illusztráció csak április 24-én készült a könyvbe.[3] A szőlőhajtást művészi színvonalú, ceruzával, tollal készített rajzok, később akvarellek örökítik meg.[4] A szőlőhajtás bejegyzésének dátuma egybeesett a város bírájának és más tisztségviselőinek megválasztása napjával és a gazdálkodási év kezdetével.[3] 1930 óta a dűlő nevét is feljegyzik, ahonnan a minta származik.[1] Év végén feljegyezték a könyvbe az az évi szőlőtermés jellemzőit is. A termés minőségének megjóslására a hajtások feljegyzése egyes bejegyzések tanúsága alapján nem alkalmas,[1] bár némi korreláció felfedezhető.[2]

A könyvben a következő művészek rajzai szerepelnek: Schubert Károly, Kugler János, Hanély Antal, Csapody Vera, Horváth János, Bechtold István, Németh János.[3] Az eredeti, 18. századi könyv már betelt, a jelenlegi, melyet 1991 óta vezetnek, Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen an der Enz ajándéka.[3][2]

A könyvet napjainkban a Jurisics Miklós Vármúzeum őrzi. A Szőlő jövésnek könyve hagyománya 2013-ban felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.[5] A város minden évben kulturális programsorozatot rendez április 14-én, melyben a könyv is fontos szerepet kap.[6]

  1. a b c d A Szőlő Jövésnek Könyve – a kőszegi szőlőtermelés és borkészítés. [2016. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 3.)
  2. a b c A szőlő vajon mit és mennyit terem?
  3. a b c d A Szőlő jövésnek könyve. [2016. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 3.)
  4. A Szőlő Jövésnek Könyve. [2016. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 3.)
  5. Szellemi kulturális örökség jegyzéke. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 3.)
  6. Szőlő jövésnek könyve programsorozat. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 3.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés