Szabó Aladár (lelkész, 1890–1948)

Ifj. Szabó Aladár (Budapest, 1890. augusztus 11. – Gödöllő, 1948. február 4.) református lelkész, egyháztörténész, Szabó Aladár (1860–1944) lelkész fia.

Szabó Aladár
Magyarország – 20. század –
Élete
Született	1890. augusztus 11. Budapest
Elhunyt	1948. február 4. (57 évesen) Gödöllő
Pályafutása
Iskola/Irányzat	református teológia
Fontosabb művei	A magyar reformált egyházak története

Élete

Tanulmányait Budapesten végezte, 1911-ben szerzett teológiai diplomát. Ezután egy évig Berlinben tanult, majd több évig a budapesti egyetemre járt, ahol 1917-ben „sub auspiciis regis” avatták bölcsészetdoktorrá. 1912-től Budapesten működött vallástanítóként, 1917-ben meghívták lelkésznek Gödöllőre, ahol haláláig szolgált. 1927-ben Sárospatakon kapott teológiai magántanári képesítést. 1934-től Református Híradó szerkesztője volt.

Művei

• A boldogság feltételei (Prédikációk). (Budapest, 1915.)
• Vencel és Ottó királyok oklevelei. (Uo. 1916.)
• A vasárnap megszentelése. (Uo. 1922.)
• Ker. egyháztörténet (Népiskolai tankönyv). (Uo. 1922.)
• Szikszai György élete és munkássága. (Debrecen, 1927.)
• Vezérkönyv az egyháztörténet tanításához az elemi iskola V. osztályában. (Uo. 1931.)
• A magyar protestantismus története. (Budapest, 1931.)
• A misszionárius gróf. (Uo. 1934.)
• A magyar reformált egyházak története. (Debrecen, 1942.)
• A ker. egyház története a felvilágosodás korától napjainkig (Átdolgozott kiadás). (Uo. 1945.)

Források

• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8   [1]
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• A budapesti I. kerületi M. Kir. Állami Verbőczy István Reálgimnázium (Főgimn.) összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. [Összeáll. Baumgartner Alajos]. Bp., 1927. Budai Könyvnyomda.