Szabó Gergely

(1921–2000) vegyészmérnök, politikus, miniszter
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 30.

Szabó Gergely (Kisújszállás, 1921. szeptember 2.Budapest, 2000. december 6.) vegyipari miniszter.

Szabó Gergely
Született1921. szeptember 2.[1]
Kisújszállás[1]
Elhunyt2000. december 6. (79 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • vegyészmérnök
  • politikus
Tisztsége
  • Magyarország vegyipari minisztere (1952. december 6. – 1953. július 4.)
  • Magyarország vegyipari minisztere (1956. július 30. – 1956. november 3.)
IskoláiMagyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1946)
Kitüntetései
SablonWikidataSegítség

Paraszti családban született. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a Bolyai Népi Kollégium (1941–1942), illetve a Győrffy István Népi Kollégium tagjaként (1942–1946) folytatott tanulmányokat, 1946-ban vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1945-ben szülőhelyén polgármesteri titkár, majd a MADISZ szervezési osztályán dolgozott. 1945-ben lett a Magyar Kommunista Párt tagja, három hónapos pártiskolát végzett. A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége főtitkára 1946–1948-ban. 1947-től másfél évig a moszkvai Mengyelejev Kémiai Technológián ösztöndíjasként dolgozott, majd tanulmányait megszakítva hazajött. Rövid ideig a Chinoin Gyár vegyésze volt, majd 1949. szeptembertől a Szervetlen Vegyipari Központban osztályvezető. Onnan került a Nehézvegyipari Központba, ahol vezérigazgató-helyettes lett. 1951-től a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Szerves Vegyipari Főosztály műszaki osztályvezetője, majd 1951. augusztusban kinevezték a vegyipari osztály főosztályvezetőjévé. 1952. december 6-án vegyipari miniszterré, 1953. július 4-én nehézipari miniszterré nevezték ki. 1954. október 9-én lett vegyipari és energiaügyi miniszter-helyettes, majd 1955. január 21-én a Minisztertanács titkárságvezetője. 1956. július 30-ától a Hegedüs-, illetve a második Nagy Imre-kormányban az ismét önállósult vegyipari tárca vezetője 1956. október 31-ig. Az MDP Központi Vezetőség póttagjává 1954. május 30-án választották meg. A KV Ipari és Közlekedési Osztály vezetője 1955. áprilistól 1956. augusztusig volt. 1957. márciusban kizárták az MSZMP-ből, kérésére az 1960-as évek elején vették vissza. Szakmájában helyezkedett el, a Petrolkémiai Beruházási Vállalat igazgatójaként, 1966–1977-ben jelentős szerepet játszott Leninváros vegyipari létesítményei létrehozásában.

  • Állami díj (1975)[3]