Tiszaújváros

	Tiszaújváros
; Tiszaújváros címere	; Tiszaújváros zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tiszaújvárosi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták-MSZP)
Irányítószám	3580
Körzethívószám	49
Testvértelepülései	Lista Csíkszereda; Świętochłowice; Ludwigshafen am Rhein; Rimaszombat;
	Népesség
Teljes népesség	15 479 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	346,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	46,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 07″
	Tiszaújváros Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Tiszaújváros weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaújváros témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Leninváros név ide irányít át. A Leninváros nevet 1919-ben rövid ideig Pesterzsébet is viselte.

Tiszaújváros (1970. április 22-ig Tiszaszederkény, 1991. február 1-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A Tiszaújvárosi járás központja. A vármegyeszékhely valamint Ózd, Kazincbarcika és Mezőkövesd után a megye ötödik legnépesebb települése.

Fekvése szerkesztés

Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó tiszai torkolatánál fekvő település; közvetlenül a Nyékládházától Debrecenig húzódó 35-ös főút mellett fekszik, Mezőcsáttal a 351-es főút és 3313-as út, Oszlárral a 3310-es út, Nemesbikkel pedig a 3312-es út köti össze. Közigazgatási területének egy kisebb része a Tisza túlsó oldalán, a bal parton fekszik, de az a területrész lakatlannak tekinthető.

Földrajza szerkesztés

Tiszaújvárosnak kedvező földrajzi fekvése van. A térség domborzati típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. A város Észak-Magyarországon a Bükk-vidék keleti szélén, Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legnagyobb folyója, a Sajó torkolata által közre zárt területen fekszik. Területe 46,04 km² Tiszaújváros kedvező földrajzi fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza között. A tiszaújvárosi térség domborzatai típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. Magyarország második és egyben legszebb folyója a Tisza – melynek „szőke” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek is. A különleges élményekre vágyók is megcsodálhatják a „tiszavirágzást”, mely egy évről évre visszatérő látványosság. A város külső részéhez tartozik a Tisza-sziget, amelyen átívelő híd teremt közúti kapcsolatot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegye között.

Természeti adottságok szerkesztés

A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek a kikapcsolódásra.
A Tisza, melynek a „szőke Tisza” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. Az ide látogatók és a különleges élményekre vágyók pedig megcsodálhatnak egy évről évre visszatérő látványosságot a tiszavirágzást.
A Tisza-sziget a város külső részéhez tartozik, megfelelő természeti kikapcsolódást biztosítva a város lakosainak és az ide látogató vendégeknek.

Története szerkesztés

Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egész alakos szobor őrzi, amely Józsa Lajos alkotása. A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre.

Iparfejlesztés szerkesztés

A "négykéményes régi erőmű", vagy Tiszapalkonyai Hőerőmű, mely már 1957-ben energiát szolgáltatott: ezzel a létesítménnyel kezdődött Tiszaújváros története

Az 1970-es évek elején épült "új erőmű" (ismertebb nevén Tisza II hőerőmű vagy Tiszai Hőerőmű)

Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy 200 MW-os, széntüzelésű hőerőmű építésével kezdődött Tiszapalkonya határában. A hőerőmű, a villamosenergia és az iparigőz szolgáltatással megalapozta a később megépülő ipari nagyüzemek (pl. Tiszai Vegyi Kombinát, Tiszai Finomító, Olefingyár, Tisza II Hőerőmű) létét. A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben helyezték üzembe, a festékgyár 1961-ben, a műtrágyagyár 1964-ben kezdte meg működését. Az olefin-program adott újabb lendületet az ipar fejlesztésének. A petrolkémiai tevékenység 1970-ben az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. 1971-ben kezdődött a Tiszai Erőmű Vállalat nagyberuházása, a Tiszai Hőerőmű építése, eredetileg az ország legnagyobb erőművének tervezték 2000 MW-osra, ám az 1973-as olajválság miatt csak 860 MW-osra épült ki, így ez a harmadik legnagyobb Magyarországi erőmű, amit 1979. szeptember 7-én adtak át. 1973-ban kezdődött a Tiszai Kőolajipari Vállalat (TIFO) építése, és 1980 novemberében beindult a kőolaj-feldolgozás. A három gyárkomplexum mellett Tiszaújváros önkormányzata zöldmezős beruházással hozta létre a 140 hektáros Tiszaújvárosi Ipari Parkot 1997-ben. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az ipari parkban több mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások.

Városfejlesztés szerkesztés

Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok. A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is. A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi gyógy- és strandfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Infrastruktúra, kereskedelem Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épült ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat.

Filtó szerkesztés

Nevét 1268-ban említette először oklevél Fyltou, majd 1281-ben, 1313-ban Fyltohow néven volt említve.

Filtó az Örsúr nemzetség és a Kácsi monostor halastava volt egy telekkel, melyet a nemzetség tagjaitól a Miskolc nemzetséghez tartozó Tamás fia Sceuke Miklós vásárolt meg, de miután megszökött azzal a 300 márkával, melyet István ifjabb király a tatárokhoz küldendő követség költségeinek fedezésér a Miskolc nemzetségbeli Ponithnak küldött, Filtót a király elkobozta tőle és Ponith-nak adta. 1281-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István a halastavat visszaadta Panith fiainak, de 1313-ban mégis az Ákos nembeli István nádor kezén levőnek írták, aki ekkor azt a diósgyőri pálosoknak adományozta.

Városrészek szerkesztés

Tiszaújváros városrészei, a hozzá tartozó településrészek, megnevezésük és jellegük 2011-es adatok alapján.

Belterület

Központi belterület (14 569 fő)
Tiszaszederkény (Óváros) (1645 fő)
Tiszapart (266 fő)
Ipari park (16 fő)

Külterület

Bakraktanya (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
Gátőrház (3 fő) (Gátőrház)
Külterület (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
Salaktéri lakások (0 fő) (Szolgálati lakások)
TIVIZIG-gátőrház (1 fő) (Gátőrház)

Egykor Szederkény határába, Szederkény és Kisfalud közé esett Filtó is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

1990–1994: Farkas Zoltán (SZDSZ)
1994–1998: Farkas Zoltán (SZDSZ)^[3]
1998–2002: Farkas Zoltán (SZDSZ)^[4]
2002–2006: Farkas Zoltán (SZDSZ)^[5]
2006–2010: Koscsó Lajos (MSZP)^[6]
2010–2014: Bráz György (MSZP)^[7]
2014–2019: Bráz György (MSZP)^[8]
2019-től: Dr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták-MSZP)^[1]

Népesség szerkesztés

Tiszaújvárosnak 2013. január 1-jén 16 654 lakosa volt, a 2011-es népszámlálás alapján ez a szám 16 728 fő volt. A központi belterület lakónépessége 14 569 fő, míg az Óváros, Tiszaszederkény lélekszáma 1645 fő. A Tiszapart városrészen 266 fő, az Ipari parkban 16 fő a lakónépesség száma. Az egyéb külterületen lévő lakónépesség száma 4 fő volt 2011-ben. A városban jelenleg 7328 lakás van, 26 lakással több, mint 2011-ben, ekkor a lakosság 84,3% magyar, 0,7% roma, 0,6% német, 0,2% ruszin, 1,3% egyéb; nem hazai nemzetiségűek: lengyel, szlovák, román, örmény és egyéb, 15,6% pedig nem kívánt válaszolni. Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege esetenként meghaladhatja a 100%-ot. Vallási kötödés szempontjából a város 23,6% római katolikus, 16,6% református, 2,7% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 1,0% egyéb vallási közösséghez tartozik, 23,7% nem tartozik egy vallási közösséghez sem, 32,2% pedig nem kívánt válaszolni.^[9]

2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% ukránnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,1% volt római katolikus, 15,1% református, 2,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,4% ortodox, 0,2% evangélikus, 17,8% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).^[10]

Tiszaújváros lakónépességének alakulása 1990-es évektől napjainkig:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	16 654	16 473	14 649	14 362	15 479
	2013	2014	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Nevezetességek szerkesztés

A Termálfürdő épülete

- Tiszaújvárosi Termálfürdő, melynek gyógyvizét az 1200 méter mélységből feltörő, 57 Celsius-fokos termálvíz adja. A víz sókoncentrációja, valamint nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így kopásos ízületi és gerincbetegségek, krónikus gyulladásos ízületi betegségek, pikkelysömör, pikkelysömörhöz tartozó ízületi gyulladás, krónikus nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésére, valamint balesetek mozgásszervi szövődményeinek kezelésére alkalmazható. A medencékben a víz 32, 34, 36, 38 illetve 40 fokos.^[11]

- Helytörténeti Gyűjtemény

- Városi Disztó

- "Villa Scederkyn" Tájház

- Tiszaszederkényi Morotva-tó

Rendezvényei szerkesztés

A rendszerváltás előtt Leninvárosban rendezték meg a „Lenin Ifjú Távírásza” (LIT) verseny országos döntőit, melyeken jellemzően 18 év alatti rádiótávírászok mérték össze „morze-tudásukat”.

Minden évben megrendezik az országos színvonalú Triatlon Nagyhetet, amit Triatlon Világkupa zár. Tiszaújváros minden évben a magyarországi triatlon világkupának ad otthont. Ezen kívül minden évben van Tavaszi Fesztivál és karácsonyi rendezvények.

Szintén minden évben, 2011-ben már 36. alkalommal költözik a városba az AEGON Sportnapok rendezvénye, amelyen évről évre közel hatszáz ember vesz részt, s melynek résztvevői ilyenkor megtöltik a város vendéglátóhelyeit.^[12]

Közlekedés szerkesztés

Tiszaújváros autóbusz-közlekedését a Volánbusz látja el.^[13] A városban a számos helyközi- és távolsági viszonylatok mellett négy helyi járat közlekedik:

1-es busz: Autóbusz-állomás – Tiszaszederkény, Kossuth utca 70.
1A busz: Autóbusz-állomás – Tiszaszederkény, Kossuth utca 70. (a Fizikoterápiai Intézet érintésével)
2-es busz: Autóbusz-állomás – Tiszapart városrész, autóbusz-váróterem
3-as busz: Autóbusz-állomás – Dózsa György utca

Tiszaújvárosból induló helyközi autóbuszjáratok

3731-es busz: Tiszaújváros–Kesznyéten–Bőcs–Hernádnémeti–Gesztely–Miskolc
3733-as busz: Tiszaújváros–Kesznyéten–Bőcs–Hernádnémeti–Sajólád–Miskolc
3737-es busz: Tiszaújváros–Ónod–Sajólád–Miskolc
3752-es busz: Tiszaújváros–Muhi–Sajópetri–Kistokaj–Miskolc
3952-es busz: Tiszaújváros–Polgár–Hajdúnánás
3960-as busz: Tiszaújváros–Polgár–Görbeháza
3963-as busz: Tiszaújváros–Oszlár–Mezőcsát–Ároktő
3964-es busz: Tiszaújváros–Oszlár–Mezőcsát
3965-ös busz: Tiszaújváros–Tiszatarján–Mezőcsát
3966-os busz: Tiszaújváros–Nemesbikk–Hejőpapi–Igrici
3967-es busz: Tiszaújváros–Hejőbába–Igrici és Tiszaújváros–Hejőbába–Hejőkeresztúr
3968-as busz: Tiszaújváros–Nemesbikk–Hejőpapi–Igrici
3969-es busz: Tiszaújváros–Hejőbába–Hejőszalonta–Irgici
3970-es busz: Tiszaújváros–Sajóörös
3971-es busz: Tiszaújváros–Muhi–Sajólád
3974-es busz: Tiszaújváros–Kesznyéten–Tiszalúc
3975-ös busz: Tiszaújváros–Kesznyéten
4008-as busz: Tiszaújváros–Mezőkeresztes–Mezőkövesd
4009-es busz: Tiszaújváros–Mezőcsát–Mezőkeresztes–Mezőkövesd
4484-es busz: Tiszaújváros–Polgár–Tiszacsege–Egyek

Tiszaújvárost érintő helyközi autóbuszjáratok

1369-es busz: Ózd–Miskolc–Tiszaújváros–Hajdúnánás–Nyíregyháza
1370-es busz: Miskolc–Polgár–Nyíregyháza
1372-es busz: Miskolc–Polgár–Debrecen–Hajdúszoboszló
1374-es busz: Miskolc–Debrecen–Békéscsaba–Szeged
1410-es busz: Ózd–Miskolc–Tiszaújváros–Debrecen
1426-os busz: Nyíregyháza–Mezőkövesd–Eger
1427-es busz: Nyíregyháza–Mezőkövesd–Eger–Gyöngyös–Hatvan
1428-as busz: Nyíregyháza–Hajdúnánás–Eger
1450-es busz: Debrecen–Tiszacsege–Polgár–Tiszaújváros
3734-es busz: Miskolc–Sajólád–Ónod–Tiszaújváros
3739-es busz: Miskolc–Nyékládháza–Ónod–Sajóörös–Tiszaújváros–Polgár
3744-es busz: Miskolc–Nyékládháza–Ónod–Tiszaújváros–Polgár
3745-ös busz: Miskolc–Nyékládháza–Tiszaújváros–Polgár

Vasútvonalak szerkesztés

A várost egyetlen vasútvonal, a MÁV 89-es számú tiszaújvárosi szárnyvonala érinti, amelynek két megállási pontja van itt. Tiszapalkonya–Erőmű vasútállomás, a vonal tulajdonképpeni végállomása a 3313-as út keresztezésének közvetlen közelében található, a helyi ipartelepek között. A személyszállítás a teljes vonalon szünetel.