Főmenü megnyitása

Szabó István (szobrász, 1903–1992)

szobrász, 1903
(Szabó István, id. (szobrász) szócikkből átirányítva)

Id. Szabó István (Cered, 1903. augusztus 29.Benczúrfalva, 1992. július 5..) Kossuth-díjas szobrászművész. Alkotói tevékenységet főleg a köztéri szobrászat területén fejtett ki.

Szabó István
Született 1903. augusztus 29.
Cered
Elhunyt 1992. július 5. (88 évesen)
Benczúrfalva
Állampolgársága magyar
Gyermekei Szabó István
Foglalkozása szobrász
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó István témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szobrászművészetet Bóna Kovács Károly műhelyében tanult az 1930-as évek elején. Kőből, bronzból, műkőből, mészkőből, bazaltból készült szobrainak stílusa is a népi fafaragó művészettel mutatott rokonságot, talán ezért is vált ő igen foglalkoztatott köztéri szobrásszá. Már 1934-től kiállításai voltak a Műcsarnokban, majd főleg Észak-Magyarországon, Nógrád megye területén felállítandó köztéri szobrok megalkotására kapott megrendeléseket. 1938-39-ben első világháborús emlékművet készített Mátranovákon, majd ugyanezen emlékmű mását 1948-ban Cereden is felállították. 1941-ben készítette Parasztfej c. alkotását bronzból 29 cm magasságban. A parasztfej fegyelmezett, látszólagos nyugalma mögül indulat, elszántság és erő sugárzik. E szobrot az Állami Vásárló Bizottság vette meg a művésztől, ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.[1]

1945 után, a korszak hangulatának is megfelelően, előszeretettel ábrázolta az egyszerű munkás és parasztembereket. Híres A magyar bányászat 200 éves története c. sorozata, melyet tölgyfából faragott 95 cm magasságban. 1965-ben faragta körtefából Palóc Madonna c. szobrát 45 cm magasságban, köztéri szoborként bronzból öntötték ki és Balassagyarmaton nyert elhelyezést. Híres magyar írókról, Mikszáth Kálmán, Madách Imre, is készített szobrokat, s politikusokról emléktáblákat vagy szobrokat, köztük Kossuth Lajosról, Rákóczi Ferencről. Bányászszobraiból Várpalotán, Bátonyterenyén is helyeztek el köztéri alkotást.

 
Szabó Istvánról készült szobor a kisterenyei Gyürky–Solymossy-kastélykertben

Köztéri alkotásaiból[2]Szerkesztés

  • Abonyi Lajos (bronz emléktábla, 1933, Kisterenye)
  • Korpusz (kő, 1936, Kisterenye)
  • Hősök emlékműve (bronz, 1937, Kisterenye)
  • Országzászló (kő, 1938, Kisterenye)
  • br. Solymossy Jenő (márvány emléktábla, 1939, Kisterenye)
  • Kossuth Lajos-emléktábla (műkő, 1948, Kisterenye)
  • br. Solymossy Jenő-emlékmű (1938-1939, Nyárjas-völgy)
  • I. világháborús emlékmű (1938-1940, Mátranovák, 1948, Cered)
  • Bányász emlékmű (1955, Salgótarján, 1959, Balinkabánya)
  • Mikszáth Kálmán (bazalt portré, 1960, Salgótarján)
  • Olvasó bányász (bazalt, 1962, Nagybátony)
  • Anya gyermekkel (mészkő, 1963-1964, Nógrádgárdony)
  • Partizánemlékmű (krómacél, 1969, Salgótarján, 1990 után elbontva)
  • Madách (mészkő, 1972, Mátraverebély, Általános Iskola)
  • Palóc menyecske (bronz, 1974, Balassagyarmat)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

  • Születésének 100. évfordulója alkalmából munkásságának elismeréseképpen a kisterenyei kastély első emeletén múzeumot rendeztek be alkotásaiból. Az állandó kiállítás címe: Fába faragott élet. A cím mintegy emlékeztet a művész azonos című önéletrajzi kötetére.
  • A ceredi általános iskola a nevét viseli.[3]

IrodalomSzerkesztés

  • Id. Szabó István szobrászművész (1903-1992) : életmű-katalógus a Nógrádi Történeti Múzeum kiállításához, 1993. augusztus - 1993. december ; [a katalógust összeáll. ... Peák Ildikó] ; [a fotókat ... kész. Buda László] ; [... ford. Véghné Rassay Márta ..., Filippov Szergej ...] (A Nógrádi Történeti Múzeum kiadványa). Salgótarján : Mikszáth, 1993. 51 p. ill. ISBN 963-7224-34-3[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei. Budapest : Corvina Könyvkiadó, 1975. ISBN 963-13-0291-1 Szabó István: Parasztfej lásd 230-231. p.
  2. Lista a Kortárs magyar művészeti lexikonban megadottak nyomán.
  3. Id. Szabó István Általános Iskola honlapja
  4. Tanulmány német, angol, francia, orosz nyelven is.

ForrásokSzerkesztés