Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal

vasútvonal

Az egykori Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal Szerbiában, a Vajdaságban, Kelet-Bácskában található.

Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal
Ada elhagyatott állomása
Ada elhagyatott állomása
A Szabadka–Zenta–Óbecse-vasútvonal útvonala
Hossz:78 km
Nyomtávolság:1435 mm
Maximális sebesség:60/80 km/h
0 Szabadka (Subotica)
12 Békova (Bikovo)
15 Vörösegyháza (Gabrić)
19 Orom (Orom)
23 Völgyes (Doline)
28 Bogaras (Karjad)
35 Felsőhegy (Gornji Breg)
Vasútvonal Horgos felé
Csóka felé (Zentai Tisza-híd)
39 Zenta (Senta)
Iparvágány Zentán
55 Ada (Ada)
60 Mohol (Mol)
67 Péterréve (Bačko Petrovo Selo)
78 Óbecse (Stari Bečej)

TörténeteSzerkesztés

 
A Szabadka-Zenta és Horgos-Zenta vonalak elágazása

A vonalat a Bácsbodrog vármegyei HÉV társaság építette helyiérdekű vasútvonalként. A MÁV Budapest–Zimony-vasútvonalának szabadkai állomásától induló, Zentán keresztül Óbecséig tartó, 76,7 km hosszú, első szakaszt 1889. november 14-én nyitották meg,[1] valamint ugyanekkor helyezték üzembe a Zentától, az akkor már MÁV tulajdonú Alföld–Fiumei Vasút Horgos állomásáig tartó 31,4 km hosszú Horgos–Zenta-vasútvonalat is. A síkvidéki jellegű vasútvonalak kevés földmunkával épültek. A vonalakon 22,3 kg/fm tömegű „l” jelű síneket fektettek le.

Csatlakozó vasutakSzerkesztés

A vasútvonal folytatását Óbecsétől Újvidékig az Óbecse-újvidék-titeli HÉV társaság építette. A 63,8 km hosszú vasútvonalat 1899. július 2-án adták át a forgalomnak, a 37,9 km hosszú ÚjvidékTitel közötti szárnyvonallal együtt. A két vasúttársaság 1906-ban egyesült Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak Rt.[2] néven, így egy kézbe került a Horgostól és Szabadkától Újvidékig terjedő vasúthálózat. Egy évvel később, 1907-ben Óbecse elágazó állomássá vált a Zombor–Óbecsei HÉV társaság vonalának megnyitásával.

NapjainkbanSzerkesztés

Az egykori vasútvonal SzabadkaZenta közötti szakasza ma a Szerb Államvasutak 33-as számú vasútvonalának része.[3] A felújítása 2020. novemberére készült el. Rajta a személyvonatok engedélyezett sebessége 80 km/h, a tehervonatoké 60 km/h lett.[4]

Zenta és Óbecse között nincs forgalom, a pálya járhatatlan. Itt ma is megtalálhatók az építéskori "l" sínek. Az egykori elágazó állomás Óbecse ma már csak Újvidék felől érhető el vasúton, mivel itt a pálya átépült korszerűbb sínrendszerre, és szórványos teherforgalom van rajta.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 88. és 241. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. 1906. évi XIX. törvénycikk
  3. A Szerb Államvasutak térképe. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
  4. https://iho.hu/hirek/elkeszult-a-zenta-szabadka-vasutvonal