Főmenü megnyitása

Zombor–Óbecse-vasútvonal

vasútvonal

Az egykori Zombor–Óbecse-vasútvonal nyugat-keleti irányban szelte át Bácska déli részét.

Zombor–Óbecse-vasútvonal
Óbecse vasútállomása
Óbecse vasútállomása
A Zombor–Óbecse-vasútvonal útvonala
Nyomtávolság:1435 mm
BSicon BHF.svg Zombor (Sombor)
BSicon BHF.svg Kerény (Kljajićevo)
BSicon BHF.svg Szivác (Sivac)
BSicon BHF.svg ÓSzivác (?)
BSicon hKRZWae.svg Ferenc-csatorna
BSicon BHF.svg Cservenka (Crvenka)
BSicon BHF.svg Kúla (Kula)
BSicon BHF.svg Verbász (Vrbas)
BSicon BHF.svg Szenttamás (Srbobran)
BSicon BHF.svg Turja (Turija)
BSicon hKRZWae.svg Ferenc-csatorna
BSicon BHF.svg Óbecse (Bečej)

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A helyiérdekű vasútvonalat a Zombor–Óbecsei HÉV társaság építette. A MÁV zombori állomásától kiinduló vonal Kúlán a Bácsfeketehegy–Palánka-vasútvonalat, Verbászon a MÁV Budapest–Zimony-vasútvonalat keresztezte, végpontja a Bácsbodrog vármegyei HÉV társaság óbecsei állomásán volt. A két részletben épülő vasútvonal első, ZomborTurja közötti 69,8 km hosszú szakaszát 1906. december 21-én nyitották meg.[1] A második, 18,4 km hosszú Turja és Óbecse közötti szakaszt 1907. július 9-én adták át a forgalomnak. A termékeny vidéken áthaladó vasútvonal hatékony segítséget nyújtott a mezőgazdasági termékek szállításában, amit addig csak a Ferenc-csatornán tudtak megoldani.

A végig síkvidéken épült vonalon az alépítmény kialakításához kevés földmunkát végeztek. A vasút két legnagyobb hídja a Ferenc-csatornán épült, mindkettő 30 m hosszú vasszerkezetű híd volt. A felépítményt 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették. A pályára 10 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.

NapjainkbanSzerkesztés

Az egykori vasútvonal ma a Szerb Államvasutak 25-ös számú vasútvonala.

A Zombor és Verbász közötti szakaszon van személyforgalom, Verbász és Óbecse között a pálya üzemen kívüli, járhatatlan. Utóbbi a szakaszon megmaradt az építéskori "i" vágányzat, nagyrészt eredeti állapotában.

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 101. és 191. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)