Cservenka
Cservenka (szerbül Црвенка / Crvenka, németül: Tscherwenka / Rotweil) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Cservenka (Црвенка / Crvenka) | |
A római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Nyugat-bácskai |
Község | Kúla |
Rang | városi jellegű település (Gradsko naselje) |
Irányítószám | 25220 |
Körzethívószám | +381 25 |
Rendszám | SO |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 86 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 39′, k. h. 19° 27′45.650000°N 19.450000°EKoordináták: é. sz. 45° 39′, k. h. 19° 27′45.650000°N 19.450000°E | |
Cservenka weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cservenka témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésKúlától 8 km-re északnyugatra fekszik, Kúla városkörnyéki települése.
Nevének eredete
szerkesztésNeve bolgárul vöröstéglás épületet jelent.
Története
szerkesztésA történelem előtti időkben a település mai területe víz alatt állt, ugyanis a Duna és a Bácsgyulafalvai fennsík közötti területen széles tó hullámzott, melyet bizánci történészek Édes-tengernek neveztek. Területén kelta, majd római telepek nyomai kerültek elő. A 6. században szlávok, a 9. században magyarok érkeztek területére. A szerbek az 1389-es rigómezei vesztes csata után menekültek az akkori Dél-Magyarországra. A török hódítás azonban ide is elért, és a falu is elpusztult. Az elpusztult falut 1785-től németekkel telepítették újra, akik kiváló szőlőművelők voltak.
1910-ben 7674 lakosából 6861 német és 708 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.
A német lakosság evangélikus és református vallású volt. Mindkét felekezetnek gyönyörű temploma állott a központban egymással átellenben, sajnos mindkettőt a föld színével tették egyenlővé a német lakosság kitelepítése után. A magyarok római katolikus vallásúak, neogótikus stílusban épült templomuk ma is áll a falu keleti részén.
1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, 1941-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1918-ig és 1941-1944 között a kulai járás nagyközsége volt. A Geier-féle 4300 kataszteri holdas (1174 hektáros) nagybirtokot az agrárreform miatt felparcellázták. Területén (1912-ben) cukorgyár, szeszgyár, kekszgyár és téglagyár volt megtalálható. A második világháború alatt német lakosságát elhurcolták.
Négyosztályos, magyar tannyelvű általános iskoláját az 1950-es években felszámolták. A második világháború idején a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség fiókegyesülete tevékenykedett, ami 1945 után József Attila Kultúregyletként működött tovább.
1944-ben téglagyárában a visszavonuló német katonák a zsidó foglyokból 700-at megöltek. A háború végén a kitelepített és elmenekült németek helyére szerbeket és montenegróiakat telepítettek be. A partizánok Scherer Lőrinc helyi rk. plébánost letartóztatták és kiszolgáltatták a szovjeteknek. Egy Moszkva környéki lágerben halt meg.
Radnóti Miklós magyar költő munkaszolgálatosként dolgozott a szerbiai Bor környéki táborokban. 1944. augusztus végén, szeptember első felében a táborhoz közeledtek a szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánok egységei. Ezért a tábort fel kívánták számolni. A foglyokat, gyalog, nyugat felé indították el. A költő csoportja 1944. szeptember 17-én hagyta el a bori tábort és Žagubica, Krepoljin, Petrovac, Mala Krsna, Požaverac, Smederovo, Belgrád, Zemun, Pančevo, Jabuka, Galagonyás, Opovo, Perlez, Titel, Újvidék, Szenttamás, Csenej, Újverbász, Kúla, Cservenka útvonalon haladtak. A csoport őrzését Cservenkán a német SS vette át a magyar kerettől. Radnóti a második Razglednicáját Cservenkán írta, 1944. október 6-án. Október 7-éről 8-ára virradó éjszakán 700 és 1000 munkaszolgálatost végzett ki az SS.
|
|
Népesség
szerkesztésDemográfiai változások
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|
6879 | 7797 | 9369 | 10 098 | 10 629 | 10 409 | 10 163[1] |
Etnikai összetétel
szerkesztésNemzetiség | Fő | % |
Szerbek | 7264 | 71,47 |
Montenegróiak | 1313 | 12,91 |
Magyarok | 493 | 4,85 |
Horvátok | 183 | 1,80 |
Jugoszlávok | 156 | 1,53 |
Ukránok | 96 | 0,94 |
Ruszinok | 64 | 0,62 |
Macedónok | 57 | 0,56 |
Németek | 33 | 0,32 |
Cigányok | 21 | 0,20 |
Szlovének | 17 | 0,16 |
Szlovákok | 16 | 0,15 |
Csehek | 11 | 0,10 |
Muzulmánok | 10 | 0,09 |
Oroszok | 7 | 0,06 |
Bunjevácok | 7 | 0,06 |
Albánok | 6 | 0,06 |
Bolgárok | 1 | 0,00 |
Egyéb/Ismeretlen[2] |
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1842. június 13-án Károli János (Karl) magyar ichthiológus és herpetológus,
- Itt született 1888. február 12-én Beregfy Károly vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere.
Fotógaléria
szerkesztés-
Lakóház a település centrumában
-
A vasútállomás
-
A forgalmista és állomásfőnök
-
Az autóbusz-állomás
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Crvenka című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. 565. o. ISBN 963-901-593-8
- Marjan Jelić: O Crvenki - About Crvenka. holair.eunet.rs (1999. február) (Hozzáférés: 2013. április 14.)
- Bokor József (szerk.). Cservenka, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2013. április 10.
- Cservenka - A Vajdaság települései és címerei. vajdasag.rs (2013. február 15.) (Hozzáférés: 2013. április 14.) arch
További információk
szerkesztés- Radnóti Miklós: Razglednicák. In Radnóti Miklós: Erőltetett menet (válogatott versek). Magyar Elektronikus Könyvtár. Szentendre: Interpopulart. 1996. = Populart füzetek, 104. ISBN 963 613 157 0 Hozzáférés: 2013. április 10.
- Bori notesz – filmetűd. youtube.com (Hozzáférés: 2013. április 10.) (video)
- Razglednicák – Radnóti Miklós verse. Hangraforgó együttes (zene: Faggyas László) youtube.com. Győr: YouTube (2011) (Hozzáférés: 2013. április 10.) (video)
- Cservenka, a büntetlenül maradt vérengzés. Telex.hu, 2024. december 9.