Kúla
- Lásd még: Wolfsburg (egyértelműsítő lap)
Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Kúla község központja.
Kúla (Кула / Kula) | |||
Házak a városközpontban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Körzet | Nyugat-bácskai | ||
Község | Kúla | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 25230 25231 25235 | ||
Körzethívószám | +381 25 | ||
Rendszám | SO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 17 973 fő (2011)[1] +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 84 m | ||
Terület | 481 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 36′, k. h. 19° 32′45.600000°N 19.533333°EKoordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 19° 32′45.600000°N 19.533333°E | |||
Kúla weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kúla témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésZombortól 40 km-re délkeletre fekszik, ahol a sík tájat a Telecskai-dombok vonulata tarkítja. A várost átszeli a Ferenc-csatorna. Tengerszint feletti magassága 84 és 106 méter között van. Itt keresztezik egymást Szabadka, Zombor és Újvidék felé vezető útvonalak.
Nevének eredete
szerkesztésNeve a török kula (= vár, torony, bástya) főnévből származik.
Története
szerkesztésA török hódoltság alatt már létezett, neve (Kúla) török szó, mely várat, bástyát jelent.
A 16. század elején a törökök palánkvárat építettek ide és nemsokára a vár köré kialakult településre szerbek és bunyevácok költöztek.
1652-ben Wesselényi Ferenc birtokjegyzékében már megtalálható volt Alsó-Kula, és ugyanott említve volt Felső-Kula is mely mint újonnan behódolt szerb falu volt említve.
165-ben Mindkét Kúla Wesselényi Ádám birtokába ment át.
1733-ban a településen már 251 ház állt. A tiszai katonai határőrvidéki korszakban, 1740 előtt a péterváradi katonai sánc 12 pusztája között említették Kulát is.
Az 1743 évi összeíráskor Kulán 31 szerb család élt, és ekkor már falu lett, mely pecsétet is kapott. Az új faluba a vármegye alsóvidéki falvakból áttelepült szerbek érkeztek, majd 1746-tól miskolci magyar, 1786-ban pedig német családok települtek meg itt.
1813-ban mezőváros lett. Ipara ekkor nagyon fejlett volt. 1815-ben kaptak céhszabadalmat a szabók, vargák, csizmadiák, 1819-ben a g. kel. szűrszabók s 1827-ben a takácsok, szabók, szűcsök, vargák stb. Földesura a kir. kamara volt s e helység főhelye volt az egyik bácskai kamarai uradalomnak.
Fejlődésére nagy hatással volt a Ferenc-csatorna elkészülte a 18. század végén, mely a környék mocsarait lecsapolta és a vizet a Tiszába vezette. A 19. század végén megépült a Zombor-Kúla-Verbász-Óbecse makadámút, majd 1896-ban a Zombor-Óbecse és a Kishegyes-Bácskapalánka vasútvonal, melyek a várost is érintik. 1910-ben 9125 lakosából 3679 magyar, 2510 szerb, 2425 német és 456 ruszin volt, melyből 5573 római katolikus, 486 görögkatolikus, 2489 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kulai járásának székhelye volt.
Neves kulaiak
szerkesztésItt születtek:
- Jakobey Károly (1826. augusztus 17. – Budapest, 1891. július 14.) templomépítő és arcképfestő;
- Mócs Szaniszló Gyula (1862.július 30. - Berlin, 1904. február 24.) ciszterci szerzetes, tanár, bölcsészdoktor;
- Bodrogi Zsigmond (1874. január 15. – Budapest, 1937. április 23.) író, költő, nótaszerző;
- Deák Béla (1876. május 29. – Zombor, 1929. április 13.) jogász, Bács-Bodrog vármegye főügyésze (1911–1916), országgyűlési képviselő (1916–1918);
- Szekula Jenő (1880. december 29. – Budapest, 1970. január 19.) író;
- Ipolyi István (1886. május 16. – Bergen, 1955. január 2.) brácsaművész;
- Deák Leó (1888. január 14. – Újvidék (?), 1945. november 26.) jogász, politikus, Bács-Bodrog vármegye főispánja (1941. augusztus 13.–1944. április 6.);
- Tamássy István (1924. július 21. – Gyöngyös, 1995. június 25.) magyar kertészmérnök, egyetemi tanár;
- Módri Györgyi (1965. június 2. –) színésznő;
- Dragan Škrbić (1968. szeptember 29. –) kézilabdázó;
- Duško Grujić (1972. szeptember 15. –) labdarúgó.
Művelődési és oktatási intézmények
szerkesztés- A kúlai Népkört 1868-ban alapították, ez a legrégibb Magyar Művelődési Egyesület a Délvidéken. Alapítója a kúlai Szakácsy Sándor plébános volt.
- 1896-ban alakult meg az Iparos Dalárda, amely később felvette a Bartók Béla nevet. Ennek keretében asszonykórus is működött Árvácska néven.
- Az amatőr színjátszókör 1897-ben alakult. Több mint 200 bemutatót tartottak.
- A Cecília egyházi énekkar 1911-ben alakult, szintén a Népkör keretein belül.
Demográfiai változások
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
10 704 | 11 733 | 13 609 | 17 245 | 18 847 | 19 311 | 19 301[2] | 17 973 |
Etnikai összetétel
szerkesztésNemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 9623 | 49,85 |
Montenegróiak | 3022 | 15,65 |
Magyarok | 2738 | 14,18 |
Ukránok | 1125 | 5,82 |
Ruszinok | 725 | 3,75 |
Jugoszlávok | 446 | 2,31 |
Horvátok | 322 | 1,66 |
Németek | 97 | 0,50 |
Macedónok | 63 | 0,32 |
Szlovákok | 48 | 0,24 |
Muzulmánok | 28 | 0,14 |
Szlovének | 22 | 0,11 |
Albánok | 19 | 0,09 |
Cigányok | 17 | 0,08 |
Csehek | 16 | 0,08 |
Bunjevácok | 12 | 0,06 |
Oroszok | 10 | 0,05 |
Goránok | 4 | 0,02 |
Bosnyákok | 2 | 0,01 |
Románok | 1 | 0,00 |
Bolgárok | 1 | 0,00 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Képtár
szerkesztés-
A városközpont
-
Az Apatini Sörgyár raktára
-
Régi ház a központban
-
A Szent György katolikus templom
-
A görögkeleti szerb templom
-
Az adventista templom
Források
szerkesztés- ↑ 2011 Census of Population Households and Dwellings in the Rebublic of Serbia – First Results (angol és szerb nyelven) pp. 22. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások
szerkesztés- Kislexikon.hu [Tiltott forrás?]
- Kúla története Archiválva 2021. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Iskoláztatás
- Templom.hu