Jakut ábécé
A jakut nyelv írása a XIX.–XX. század alatt többször módosult. Eredetileg az orosz ábécé volt az írás alapja, melyet többször kiegészítettek, illetve módosítottak az idők folyamán. Ezt a cirill írást egészen 1917-ig használták.
Ekkor áttértek a latin ábécére, de ennek is többféle változatát használták a XX. század elején. A legkülönlegesebb változat Szemjon Novgorodov (1892–1924) ábécéje volt, mely a nemzetközi fonetikai ábécén (IPA ábécén) alapult. Az idők folyamán ez az ábécé is többször megváltozott, maga Novgorodov is több változtatást eszközölt, így például bevezetett négy új betűt, melyek a jakutban meglévő diftongusokat jelölte: /ɯ͡a/ - , /i͡e/ - , /u͡o/ - , és /y͡ø/ - w. Ez az ábécé a betűk hosszát az IPA-nak megfelelően a kettősponttal jelölte (a:), és eredetileg nem különböztette meg a kis és nagybetűket.
Ezt a „fonetikus” írást 1929-ben leváltotta az egységes török ábécé.[1]
1939-től ismét bevezették a ma is használatos cirill ábécét, mely az orosz ábécéhez képest 5 különleges betűt használ: Ҕҕ, Ҥҥ, Өө, Һһ, Үү. A hosszú hangokat az írásban kettőzött betűk jelölik. A nazális j-t a mai helyesírás nem jelöli.
IPA | 1819-1858 | 1851-1917 | 1858-1917 | 1917-1927 (Novgorodov ábécé) |
1924-1929 | 1929-1939 (Egységes török ábécé) |
1939-napjainkig | Megj. |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
a | Аа | Аа | Аа | a | Aa | Aa | Аа | |
b | Бб | Бб | Бб | b | Bb | Bb | Бб | |
v | Вв | - | - | - | - | Vv | Вв | [3] |
g | Гг | Гг | Гг | g | Gg | Gg | Гг | |
ɣ, ʁ | - | Ҕҕ | - | ʃ | Ƣƣ | Ҕҕ | ||
d | Дд | Дд | Дд | d | Dd | Dd | Дд | |
ɟ | - | Џџ | з | Зз | Çç | Дьдь | ||
e, je | Ее | - | Ее | - | - | Ee | Ее | [3] |
jo | - | - | - | - | - | - | Ёё | [3] |
ʒ | Жж | - | - | - | - | Ƶƶ | Жж | [3] |
z | Зз | - | - | - | - | Zz | Зз | [3] |
i | Ии,Іі | Іі | Ии | i | Ii | Ii | Ии | |
j | - | Јј | Йй | j | Jj | Jj | Йй | |
j̃ | - | - | - | j̶ | - | - | - | |
k | Кк | Кк | Кк | k | Kk | Kk | Кк | |
l | Лл | Лл | Лл | l | Лл | Ll | Лл | |
ʎ | - | Ll | - | ʎ | Ll | - | - | |
m | Мм | Мм | Мм | m | Mm | Mm | Мм | |
n | Нн | Нн | Нн | n | Nn | Nn | Нн | |
ŋ | - | Ңң | Ҥҥ | ŋ | Ņŋ | Ņŋ | Ҥҥ | |
ɲ | - | Н̕н̕ | - | ɲ | Njnj | Ньнь | ||
o | Оо | Оо | Оо | ɔ | Ɔɔ | Oo | Оо | |
ø | - | Ӧӧ | Ёё | Ɵɵ | Өө | |||
p | Пп | Пп | Пп | p | Pp | Pp | Пп | |
r | Рр | Рр | Рр | r | Rr | Rr | Рр | |
s | Сс | Сс | Сс | s | Ss | Ss | Сс | |
h | - | һ | - | h | Hh | Hh | Һһ | |
t | Тт | Тт | Тт | t | Tt | Tt | Тт | |
u | Уу | Уу | Уу | u | Uu | Uu | Уу | |
y | - | Ӱӱ | - | y | Yy | Yy | Үү | |
f | Фф, Ѳѳ | - | - | - | - | Ff | Фф | [3] |
x | Хх | Хх | Хх | q | - | - | Хх | |
t͡s | Цц | - | - | - | - | - | Цц | [3] |
t͡ʃ | Чч | Чч | Чч | c | Cc | Cc | Чч | |
ʃ | Шш | - | - | - | - | Şş | Шш | [3] |
ɕː | Щщ | - | - | - | - | - | Щщ | [3] |
◌. | Ъъ | Ъъ | - | - | - | - | Ъъ | [3] |
ɯ | Ыы | Ыы | Ыы | ɯ | Ыы | Ьь | Ыы | |
◌ʲ | Ьь | Ьь | - | - | - | - | Ьь | [3] |
e | Ее | Ää | Ээ | e | Ee | Əə | Ээ | |
ju | Юю | Юю | - | - | - | - | Юю | [3] |
ja | Яя | Яя | - | - | - | - | Яя | [3] |
Átírás
szerkesztésA táblázat a ma használatos cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.
nagy- betű |
kis- betű |
betűnév | ISO 9[4] | ALA-LC[5] | KNAB[6] | Allworth[7] | Magyaros[8] |
---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | а | a | a | a | a | a |
Б | б | бе | b | b | b | b | b |
В | в | ве | v | v | v | v | v |
Г | г | ге | g | g | g | g | g |
Ҕ | ҕ | ҕе | ğ | gh | ğ | gh | g |
Д | д | де | d | d | d | d | d |
Дь | дь | дье | d' | d' | dj | j | gy |
Е | е | йе | e | e | é | ye, e[9] | e |
Ё | ё | йо | ë | ë | ë | - | jo |
Ж | ж | же | ž | zh | ž | zh | zs |
З | з | зе | z | z | z | z | z |
И | и | ньэбд и | i | i | i | i | i |
Й | й | и краткый | j | ĭ | j | y | j |
К | к | ка | k | k | k | k | k |
Л | л | эл | l | l | l | l | l |
М | м | эм | m | m | m | m | m |
Н | н | эн | n | n | n | n | n |
Ҥ | ҥ | эҥ | ṅ | ng | ŋ | ng | ng |
Нь | нь | энь | n' | n' | nj | ny | ny |
О | о | о | o | o | o | o | o |
Ө | ө | ө | ô | ȯ | ö | ö | ö |
П | п | пе | p | p | p | p | p |
Р | р | эр | r | r | r | r | r |
С | с | эс | s | s | s | s | sz |
Һ | һ | һа | ḥ | ḣ | ḩ | h | h |
Т | т | те | t | t | t | t | t |
У | у | у | u | u | u | u | u |
Ү | ү | ү | ù | u̇ | ü | ü | ü |
Ф | ф | эф | f | f | f | f | f |
Х | х | ха | h | kh | h | kh | h |
Ц | ц | це | c | ts | c | ts | c |
Ч | ч | че | č | ch | č | ch | cs |
Ш | ш | ша | š | sh | š | sh | s |
Щ | щ | ща | ŝ | shch | šč | shch | scs |
Ъ | ъ | йорд знак | " | " | " | " | - |
Ы | ы | ы | y | y | y | ï | i |
Ь | ь | ньэбд знак | ' | ' | ' | ' | - |
Э | э | э | è | ė | e | ë | e |
Ю | ю | йу | û | iu | jú | yu | ju |
Я | я | йа | â | ia | já | ya | ja |
Egykori latin ábécé
szerkesztésAz 1929-es változat sorrendje a következő volt: Aa, Bв, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Xx, Ii, Jj, Kk, Ll, Mm, Nn, N̡n̡, Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Tt, Uu, Yy, Vv, Zz, Ƶƶ, Ьь.
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Yakut language. Minority languages of Russia on the net. [2007. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 18.)
- ↑ Петров, Н.Е.. Вопросы Совершенствования Алфавитов Тюкских Языков СССР (orosz nyelven). Академия наук СССР (1972)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Csak orosz eredetű szavakban található
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
- ↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
- ↑ A Magyar Tudományos Akadémia által ajánlott átírás
- ↑ Szó elején ye, máshol e
Külső hivatkozások
szerkesztés- Omniglot.com
- Minority Languages of Russia Archiválva 2007. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben