Szalai Emil

(1874–1944) magyar ügyvéd, jogi író, műfordító

Dr. Szalai Emil, 1889-ig Schwarz (Makó, 1874. november 5.[2]Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944. június)[3][4] magyar ügyvéd, jogi író, műfordító. Szalai Sándor (1912–1983)[5] édesapja.

Szalai Emil
Született Schwarz Emil
1874. november 5.[1]
Makó
Elhunyt 1944. június (69 évesen)
auschwitzi koncentrációs tábor
Állampolgársága magyar
Gyermekei Szalai Sándor
Foglalkozása
  • jogi megbízott
  • fordító
  • író
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

Schwarcz Sándor és Stern Flóra (Fáni) fiaként született. 1900-tól Budapesten dolgozott ügyvédként; leginkább a szerzői joggal foglalkozott. Az 1920-as, 1930-as években a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének, a Budapesti Színigazgatók Szövetkezetének, a Filharmóniai Társaságnak volt ügyésze. 1923–1938 között a Jogállam című folyóirat szerkesztője volt. 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ahol életét vesztette. A bíróság 1944. május 15-ei dátummal holtnak nyilvánította.[6]

Felesége Glasner Piroska volt, akivel 1908. december 28-án Budapesten, a Ferencvárosban kötött házasságot.[7]

MűveiSzerkesztés

  • A magyar szerzői jog magyarázata (Budapest, 1922)
  • A berni Únio-Egyezmény magyarázata (Budapest, 1922)
  • Előadóművész, gramofonlemez, rádió (Budapest, 1935)

MűfordításaiSzerkesztés

  • Echegaray: Mariana. Dráma Franklin, Bp., 1896 (Olcsó könyvtár) [8]
  • Cervantes: Csodaszínház (1904)
  • Echegaray:Az utczai énekeslány. Lírai ötlet; ford. Szalai Emil; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
  • Echegaray: Szent-e vagy őrült. Dráma; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
  • Echegaray: Roberto de Pedrosa. Dráma; Vass-Lampel, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
  • Aicard: Lebonnard apó (1905)
  • Echegaray: Az utolsó csók (1920)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés