Szalay Gyula (tanár)

Szalay Gyula (Böhönye, 1865. április 28. – Budapest, 1937. február 12.) katolikus főgimnáziumi tanár.

Szalay Gyula
Született	1865. április 28. Böhönye
Elhunyt	1937. február 12. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tanár
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1888)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Középiskoláit Kaposvárt és Veszprémben végezte. 1884-ben a kegyes-tanitórendbe lépett, 1884-1886 között a teológiát Nyitrán tanulta és a kolozsvári egyetemen a latin, görög, magyar nyelv és irodalom hallgatója volt. Ugyanott 1895-ben tanári vizsgát tett a magyarból és latinból. 1888. július 2-án fölszenteltetett. 1888-tól 1893-ig a lévai katolikus főgimnáziumban volt tanár, 1893-ban a rendből kilépett és a kiskunfélegyházi községi katolikus főgimnázium tanára volt. Tanította többek között Móra Ferencet, Madarassy Lászlót, Szabó Kálmánt. 1927-ben vonult nyugdíjba. A gimnázium régiséggyűjteményéből hozta létre a Kiskun Múzeumot 1902-ben, melyet 1935-ig vezetett.

1882-tól költeményeket, elbeszéléseket, tárcákat, nyelvészeti és irodalomtörténeti cikkeket, körülbelül 200-at írt a hírlapokba; 1884-ben hírlapíró volt a fővárosi és vidéki hírlapoknál, úgy mint: Magyar Állam, Kecskemét, Somogy. Népjog, Tátravidéki Hiradó, Pesti Hirlap, Függetlenség sat. Cikkei a Figyelőben (XXIII. 1887. A «Porából megéledett Phoenix» Gyöngyösi kéziratában); a lévai főgymnasium Értesítőjében (1890. A magyar nyelv rokonai); a Tanár-egylet Közlönyében (1897. A magyar mythologia. Szerény észrevételek a középiskolai tantervek revisiója alkalmából).

Művei

• Virág Benedek élete és művei. Bpest, 1899. (Különnyomat a Figyelő XXV. és XXVI. köteteiből)
• A Miletz-féle gyűjtemény. Kiskunfélegyháza, 1908.

Szerkesztette a Félegyházi Hiradót 1895. jún. 23-tól.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. ABC14240/14440htm. o.  

További információk

• Kis-Kun-Félegyházai kath. főgymnasium Értesítője 1896. 40. old.
• Kalmár Elek. Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 93. old.
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
• Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
• Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981.
• Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Urbán Miklósné: Életrajzi lexikon. = Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. 2. kiad. Kiskunfélegyháza, 1999. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, 1999.