Szemen Sztepanovics Hulak-Artemovszkij
Szemen Sztepanovics Hulak-Artemovszkij (ukránul Семен Степанович Гулак-Артемовський, oroszul Семeн Степанович Гулак-Артемовский [Szemjon Sztyepanovics Gulak-Artyemovszkij], röviden Szemen Artemovszkij) (Gorogyiscse, Cserkaszi járás, 1813. február 16. [a Julián naptár szerint február 4.] – Moszkva, 1873. április 17. [a Julián naptár szerint április 5.]) ukrán operaénekes (bariton, basszbariton), zeneszerző.
| Szemen Sztepanovics Hulak-Artemovszkij | |
 | |
| Született | 1813. február 4.[1] Horodiscse[2][3][4] |
| Elhunyt | 1873. április 6. (60 évesen)[5] Moszkva[6][3][7][8] |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kyiv Theological Seminary |
| Sírhelye | Vaganykovói temető[8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szemen Sztepanovics Hulak-Artemovszkij témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Запорожець за Дунаєм (’Zaporizzsjai kozák a Dunán túl') c. „eredeti kisorosz operájával” (1861–62) az első ukrán operát alkotta meg.
Élete
szerkesztésÉdesapja pópa volt, és maga is egyházi pályára készült. Hulak-Artemovszkij már gyermekkorában is szépen énekelt, Jevgenyij kijevi és galíciai metropolita (1767–1837) Szent Szófia-székesegyházának volt karénekese. A kijevi papi szemináriumban tanult, 1830-ban a Szent Mihály aranykupolás kolostorba került, itt fedezte fel Glinka, és a cári udvari kórusba hívta. 1838-ban áttelepült Szentpétervárra, ahol komolyabb énektanulmányokat kezdett. 1839 és ’42 között Itáliában képezte tovább hangját, már egyértelműen a színpadi pályára készülve.
1841-ben Firenzében debütált operaénekesként, a következő évben visszatért Szentpétervárra, és az udvari opera (Большой Каменный Театр [’Nagy Kőszínház’]) egyik legünnepeltebb művésze lett. Fellépett a városban működő olasz társulat előadásain is. Az 1864–65-ös évadban a Moszkvai Nagyszínház énekese volt.
Zeneszerzőként főművét, A zaporizzsjai kozák a Dunán túl című háromfelvonásos (víg)operáját 1861–62-ben írta, illetve komponálta. A librettó forrása Mikola Ivanovics Kosztomarov egy műve volt. A cári cenzúra miatt a kozákok nem harcolhatnak az oroszok ellen, a cselekmény a 18. században játszódik, és a küzdelem a törökök megszállta területért folyik, a basa leitatásával sikerrel. (A történet emlékeztet Mozart Szöktetés a szerájból c. Singspieljére.) Hulak-Artemovszkij számos ukrán népi dallamot használt fel. A hangszerelésben segítségére volt Konsztantyin Ljadov (Anatolij Ljadov édesapja). A főszerepet, Ivan Karasz kozákot magának írta, s ő is énekelte 1863. április 14-én a néhány évvel korábban megnyílt Mariinszkij Színházban, orosz fordításban. Ukrán területen először 1884-ben Harkovban játszották. A bemutató óta számos átdolgozáson esett át a mű, de a Szovjetunió csaknem valamennyi köztársaságában játszották, az ukrán operaházakban a mai napig állandó repertoárdarab. 1951-ben film is készült belőle.
Számos dalt is szerzett. Szentpétervárott közeli barátságba került Tarasz Sevcsenkóval. A költő óriási hatással volt rá, neki ajánlotta legismertebb dalát, a Стоїть явір над водою (’Juharfa áll a folyó mellett’) címűt.
Hulak-Artemovszkij rendkívül széles érdeklődési körébe a népi gyógyászat tanulmányozása is belefért, és írt egy statisztikai művet is.
Kiváló szerepformáló énekesnek tartották, néhány prózai szerepet is eljátszott. Emlékét nagy gonddal ápolják Ukrajnában.
Szerepei
szerkesztés- Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia – Lord Henry Ashton
- Gaetano Donizetti: Linda di Chamounix – Antonio
- Mihail Ivanovics Glinka: Ruszlán és Ludmilla – Ruszlán
- Szemen Sztepanovics Hulak-Artemovszkij: Zaporizzsjai kozák a Dunán túl – Ivan Karasz
- Ivan Petrovics Kotljarevszkij: Poltavai Natálka – Vibornij [színészként]
- Ivan Petrovics Kotljarevszkij: Varázsló katona – Mihajlo Csuprin [színészként]
- Wolfgang Amadeus Mozart: Don Juan – Masetto
- Anton Grigorjevics Rubinstejn: Doni Dmitrij – Mamaj
- Anton Grigorjevics Rubinstejn: Bolond Fomka – Pantyelej
Főbb művei
szerkesztés
- Színpadi művek
- Українське весілля (’Ukrán menyegző’, 1851, divertissement)
- Ніч на Івана Купала (’Szent Iván-éj', 1852, vaudeville)
- Кораблеруйнівники (1853, kísérőzene)
- Запорожець за Дунаєм (1863, opera)
- Egyéb művek
- Стоїть явір над водою (’Juharfa áll a folyónál’, dal)
- Спать мені не хочеться (dal)
- Статистические-географические таблицы городов Российской империи (’Az Orosz Birodalom városainak statisztikai-földrajzi táblázatai’, 1854)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ egyházi anyakönyv
- ↑ http://www.ukrweekly.com/old/archive/1998/419821.shtml
- ↑ a b http://usa.mfa.gov.ua/en/important+dates
- ↑ https://doi.org/10.1093/gmo/9781561592630.article.12015, 12015, 2022. március 2.
- ↑ sírkő
- ↑ http://www.dolmetsch.com/cdefsg.htm
- ↑ http://opera.odessa.ua/en/news/2013/03/1521.html
- ↑ a b https://www.findagrave.com/memorial/209158422/semen-stepanovich-hulak-artemovsky, 209158422, 2022. március 2.
Források
szerkesztés- Брега Г. С: ГУЛАК-АРТЕМОВСЬКИЙ СЕМЕН СТЕПАНОВИЧ = Енциклопедія історії України
- ГУЛА́К-АРТЕМО́ВСКИЙ Archiválva 2019. augusztus 1-i dátummal a Wayback Machine-ben = Большая российская энциклопедия
- Neef, Sigrid: Handbuch der russischen und sowjetischen Oper. 2., durchges. Aufl. Berlin, 1988. Henschelverlag. S. 202–204 ISBN 3362002579
- Оперные либретто. Краткое изложение содержания опер. 5-е изд., испр. Москва, 1981. «Музыка». Т. 1. с. 372–374
- Seeger, Horst: Opernlexikon. 3. ... überarb. u. erw. Aufl. Berlin, 1986. Henschelverlag. S. 282 ISBN 3362000142
- Wytwycky, Wasyl: Hulak-Artemovsky, Semen = Internet Encyclopedia of Ukraine
