Főmenü megnyitása
A Szent Olaf-templom, balra a háttérben a Magnus-dóm romjai
A templom belső tere Sámal Joensen-Mikines oltárképével; baloldalt hátul látható a Kirkjubø-kő nevű rúnakő[1]
A templomkert kapuja, Tróndur Patursson festettüveg remekműve
Az oltárkép részlete

A Szent Olaf-templom (feröeriül: Ólavskirkjan) Feröer legrégebbi ma is álló temploma Kirkjubøurban. A középkorban időben a Feröeri püspökség székesegyháza volt.[2][3] Jelenleg nagyon közel áll a tengerhez, mivel a szárazföld süllyed; eredetileg mintegy 100 m-re állt a parttól.[1]

TörténelemSzerkesztés

1963-1966 között átfogó régészeti feltárásokat végeztek a templom alatt, amelyek igazolták, hogy már nem sokkal Feröer keresztény hitre térése után templom állt ezen a helyen. Három középkori padlót fedeztek fel; a legrégebbi alatt öt pénzérmét találtak, melyek közül a legrégebbi Angliából származik, és az 1223-1235 közötti időszakban verték.

A szentély alatt két püspöki sírt tártak fel, amelyek a radiokarbonos kormeghatározás szerint a 13. század közepéről származnak. Ez alapján azt feltételezik, hogy a mai templom abban az időszakban épült.[2] Lehetséges, hogy a templomot Erlendur püspök építtette, és az ellene kitört lázadást ez az építkezés okozta, nem pedig a Magnus-dómé.[1] (Más források szerint már a 12. században, valószínűleg 1111 körültől templom állt ezen a helyen.[4]) A sírból egy aranyozott fejű püspöki bot is előkerült, amelyet ma a Føroya Fornminnissavnban őriznek, de egy másolata a templom vitrinjében is megtekinthető.[4] A két sírkövet a szentélyben állították ki.

A templomot 1874-ben alaposan átépítették, és Venceslaus Ulricus Hammershaimb esperes december 15-én újraszentelte.

1965-1967-ben átfogó restaurálást végeztek, és szeptember 3-án ünnepélyesen újraszentelték az épületet.[2]

JellemzőkSzerkesztés

A templom 21,8 méter hosszú és 7,5 méter széles. Faragatlan kövekből épült, és falait mindkét oldalról fehérre vakolták. Tornyot csak 1855-ben kapott.[2] A másfél méter vastag falak belülről egyszerűen fehérre vannak festve, a berendezés pedig egyszerű festetlen fából készült.[4] A templomkert kapujának üvegdíszítése Tróndur Patursson műve.[5]

A modern oltárképet Sámal Joensen-Mikines festette 1967-ben[3] (más források szerint Tróndur Patursson műve[1]). Azt a jelenetet ábrázolja, amikor Jézus a vízen járva közeledik a halászbárkában hazatérő apostolokhoz.[6]

Az északi falban ma is látható egy kis lyuk, amelyet a lepra 18. századi megszűnéséig a leprások használtak, hogy kintről hallgathassák az istentiszteletet. A templomban kiváló állapotban fennmaradt, 13. századi fából faragott Madonna-szobrot ma a Føroya Fornminnissavnban őrzik.[4]

A legtöbb feröeri templommal ellentétben a Szent Olaf-templom soha nincs zárva, mindig nyitva áll a látogatók előtt.[4]

HivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Pictures from Kirkjubøur (The Parish Church) (angol nyelven). faroestamps.fo, 2007. április 26. [2011. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 30.)
  2. a b c d Kirkjubø (feröeri nyelven). Feröeri Népegyház. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
  3. a b Jóannes Patursson: Ólavskirkjan (angol nyelven). Kirkjubøargarður. [2009. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
  4. a b c d e Proctor, James. Faroe Islands, 2. (angol nyelven), Bradt Travel Guides, 64. o. (2008). ISBN 9781841622248. Hozzáférés ideje: 2009. május 27. 
  5. Kirkjubøur (feröeri nyelven). The Tourist Information Centre in Tórshavn. [2008. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 27.)
  6. A kép a panorámaképen látható. A történet leírása a Bibliában Jn 6,16-21-nél található. Kasper Solberg: Ólavskirkjan, Kirkjubøur (dán nyelven). Færøerne.dk, 2009. május 27. (Hozzáférés: 2009. május 27.)[halott link]

Külső hivatkozásokSzerkesztés