Szent lépcső

	Szent lépcső
Ország	Olaszország
Település	Róma
	Elhelyezkedése
	Szent lépcső Pozíció Róma belvárosa térképén
	é. sz. 41° 53′ 14″, k. h. 12° 30′ 25″41.887220°N 12.506940°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 14″, k. h. 12° 30′ 25″41.887220°N 12.506940°E
	A Szent lépcső weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szent lépcső témájú médiaállományokat.

A Szent lépcső (olaszul Scala Santa) Olaszországban, Rómában, a lateráni bazilika közelében található. A katolikus hagyomány szerint ezen a 28 lépcsőn ment fel Jézus Pilátushoz, mielőtt elítélte volna a nép. Ekkor már megalázták, fejére tették a töviskoszorút, és megostorozták, amitől vére lecsepegett a lépcsőre, melynek nyomait ma is láthatjuk a lépcsősoron.

A Szent lépcsőn térden állva kell felmenni. A zarándokok és a hívek részéről ez elvárt tett. A katolikus egyház búcsút adott érte.^[1]

A történészek úgy vélik, hogy a lépcsők egy legenda részei, Pilátus palotája lépcsőinek csak szimbolikus mása.^[2]

Története

A legendák alapján úgy tartják, hogy a jeruzsálemi Antónia várból származik a márványlépcső. Ez alapján I. Constantinus római császár anyja, Szent Ilona hozatta Rómába 326 körül. A középkorban Pilátus-lépcsőnek nevezték. Először a régi lateráni palotában helyezték el, majd 1585-ben került a mostani helyére.

A legendával szemben megemlítendő, hogy Palesztinában, Jézus korában nem volt márvány.^[3] Emellett az 1. században Titus teljesen elpusztította Jeruzsálemet.^[3]

A középkorban a lépcsők a zarándoklatok egyik fő helyszínévé vált: a zarándokok térden állva mentek fel a lépcsőn, megcsókolva a három, kereszttel jelölt pontot, amelyekről azt mondták, hogy ott Krisztus vére folyt el.^[3]

1510-ben Luther Márton is térden állva mászott fel a lépcsőn. Miközben ezt tette, minden lépcsőfokon megismételte a „Miatyánk”-ot. Azt mondták, hogy ezzel a tettel az ember „megválthat egy lelket a purgatóriumból”.^[4]

1589-ben készült el egy épület fölé, melyet V. Szixtusz pápa Domenico Fontana barokk építész segítségével emeltetett.

Annyi zarándoktérd koptatta a márványt, hogy mély vályúk alakultak ki minden lépcsőfok teljes szélességében.^[3] Annak érdekében, hogy ne pusztuljon el, 1721-ben diófa burkolást kapott a lépcső. A faburkolaton kis kerek ablakocskákat helyeztek el, amely alatt Jézus vérét tisztelhetik a hívők.

2011-től a hívőknek fizetniük kell a lépcső megmászásáért, melynek bevételből felújítják a lépcsőt szegélyező freskókat.

Vallásos tisztelete

Már 390-ben a római krónika említést tesz egy Fabiola nevű, rossz életű asszonyról, aki ezen a lépcsőn térdelve fejére hamut szórt, így vezekelve bűneiért. De nemcsak bűnbánók járultak a lépcsőhöz, hanem több pápa is:

Nagy Szent Gergely 592-ben
II. Pelágiusz pápa 580-ban Szent Lukács és Szent András ereklyéit vitte fel a kápolnába
II. Gergely pápa 716-ban
III. István pápa lehozta a „nem kézzel festett” ikont a lépcsőn
II. Szergiusz pápa 845-ben restaurálta a lépcsőt
IV. Leó pápa három évig búcsút engedélyezett azoknak, akik a lépcsőn vezekelnek
IX. Piusz pápa 78 évesen, 1870. szeptember 19-én, egy nappal Róma elfoglalása előtt itt könyörgött Istenhez

Ma a lépcsősoron csak térdelve lehet feljutni. A hívek vezeklésből, imádságaikat mondva főként böjti időszakban, illetve péntekenként látogatnak el ide zarándokolva. Majd egy másik lépcsőn már szabadon lehet lejönni. Fent található a Szentek szentje kápolna (Sancta sanctorum), egy felirat szerint a legszentebb hely a világon. Itt csak a pápa misézhet. Továbbá itt helyeztek el egy acheiropoietát, azaz „nem kézzel festett” ikont is. Évente kétmillió zarándok keresi fel.

A lépcső másolatai

Magyar építésűek

A lépcsősor szimbolikus másolatai készültek el Eperjesen, Fertőszéplakon, Kassán, Kismartonban, Malackán (Mária Szeplőtelen Fogantatása ferences templom / Františkánsky kostol Nepoškvrneného Počatia Panny Marie, Malacky), Selmecbányán. Ezeknél a másolatoknál nem tudták betartani az eredeti 28 lépcsőfokot, csak Eperjesen.

Külföldi építésűek

St. Stanislaus Kostka, Pittsburgh, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok
Sainte Anne d’Auray-bazilika, Franciaország
Kreuzbergkirche, Bonn, Németország
Heilig Kreuz-Kirche, Bad Tölz, Németország
Szent Pál-templom, Campli, Abruzzo tartomány, Olaszország
Sacro Monte di Varallo, Piemonte tartomány, Olaszország

Jegyzetek

↑ Lea, Henry. A History of Auricular Confession and Indulgences in the Latin Church. Philadelphia: Lea Bros, 457–458. o. (1896). ISBN 1-4021-6108-5
↑ Rome's 'Holy Stairs' uncovered for first time in 300 years (angol nyelven). NBC News, 2019. április 19. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
↑ ^a ^b ^c ^d says, Pontia E. Pilata: Scala Sancta unboxed – The History Blog (amerikai angol nyelven), 2019. április 18. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
↑ Brecht, Martin; Martin Luther, His Road to Reformation 1483–1521, Fortress Press, 1981; p.103

Források

Katolikus.hu
Dr. Tóth K. János: Római virágszedés. Kiadó Művészettörténeti Társaság, Bécs 1988. 30–33. oldal

Katolicizmusportál
Olaszország-portál

[1] Lea, Henry. A History of Auricular Confession and Indulgences in the Latin Church. Philadelphia: Lea Bros, 457–458. o. (1896). ISBN 1-4021-6108-5

[2] Rome's 'Holy Stairs' uncovered for first time in 300 years (angol nyelven). NBC News, 2019. április 19. (Hozzáférés: 2025. március 3.)

[Scala_Sancta_unboxed-3] says, Pontia E. Pilata: Scala Sancta unboxed – The History Blog (amerikai angol nyelven), 2019. április 18. (Hozzáférés: 2025. március 3.)

[4] Brecht, Martin; Martin Luther, His Road to Reformation 1483–1521, Fortress Press, 1981; p.103

[1]

[2]

[3]

[4]