Szentmihályi János
Szentmihályi János, 1925-ig Schreyer[5] (Budapest, 1908. július 23. – Székesfehérvár, 1981. december 18.)[6] könyvtáros, bibliográfus, műfordító, Schreyer Jakab[7] ügyvéd, jogi szakíró unokája és Zwack József szeszgyáros dédunokája.
| Szentmihályi János | |
| Született | Schreyer János 1908. július 23.[1][2][3] Budapest[4] |
| Elhunyt | 1981. november 18. (73 évesen)[1][2] Székesfehérvár[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Lonkai Ilona |
| Szülei | Schreyer Jenő Strauss Katalin |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1931) |
| Kitüntetései | Szabó Ervin-emlékérem (1981) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Schreyer Jenő (1875–1924) ügyvéd és Strauss Katalin (1884–1976) gyermekeként született zsidó családban.[8] Szülei 1916-ban elváltak. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem jogi karán végezte, ahol 1931-ben szerzett oklevelet. Közben a 8 Órai Újság törvényszéki tudósítója volt. 1931–1932-ben Londonban tanult tovább, majd hazatérve 1935-től bankhivatalnokként helyezkedett el Debrecenben. Munkatársa volt a Debreceni Független Szemle, valamint a Tiszántúli Független Újság című lapoknak, ahol elsősorban zenekritikusként szerzett elismerést. 1939-ben elbocsátották állásából, ezért a fővárosba költözött, ahol angol nyelvet oktatott, illetve szépirodalmi műveket fordított magyarra. 1943-ban zsidó származása miatt munkaszolgálatra került, s ugyanabban az évben az illegális kommunista párt tagja lett. A párt megbízásából közreműködött a baloldali Codex Kiadó munkájában. 1944-ben Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának tisztviselője volt. 1945-től közel két éven át a Magyar Kommunista Párt agitációs-propaganda osztályán dolgozott. 1947–49 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főosztályvezető-helyetteseként, majd főosztályvezetőjeként működött. 1949-ben kizárták a pártból. 1949-től 1961-ig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. 1961-től vezette az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ tudományos és szakkönyvtári osztályát. 1953-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtártudományi tanszékén tanított előbb adjunktusként, majd docensként. A bibliográfia és a tájékoztatás elméletével foglalkozott. A Hungarika Irodalmi Szemle megindítója (1971).
Felesége Lonkai Ilona volt, Lonkai Géza és Schleiffer Janka lánya, akinek két gyermeke született első házasságából (Miklós és István).
A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.[6]
Művei szerkesztés
- Olvasószolgálat (Budapest, 1953)
- A természettudományok történetének tanulmányozásához szükséges segédkönyvek válogatott bibliográfiája (Budapest, 1954)
- A közművelődési könyvtárak legfontosabb segédkönyvei (Budapest, 1955)
- A hungarica-bibliográfia néhány problémája (Budapest, 1958)
- Bibliográfiai alap ismeretek (Tordayné Páter Erzsébettel, Budapest, 1960)
- A magyar nemzeti bibliográfia (Budapest, 1961)
- Útmutató a tudományos munka magyar és nemzetközi irodalmához (Vértesy Miklóssal, Budapest, 1963)
- Bibliográfia és „bibliográfia” (Budapest, 1974)
- Egy könyvtárosi életpálya és tanulságai. Emlékezés Kőhalmi Bélára (Budapest, 1980)
Díjai, elismerései szerkesztés
- Szabó Ervin Emlékérem (1981)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b https://catalogue.bnf.fr/ark:/12148/cb11544493w
- ↑ a b https://opac.si.cobiss.net/opac7/conor/118566755, https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=1207&url_prefix=http://nukat.edu.pl/aut/&id=n02060375, http://mak.bn.org.pl/cgi-bin/KHW/makwww.exe?BM=1&NU=1&IM=4&WI=9810533185505606, http://mak.bn.org.pl/cgi-bin/KHW/makwww.exe?BM=1&NU=1&IM=4&WI=9810643092705606
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 229802/1925. Forrás: MNL-OL 30806. mikrofilm 713. kép 3. karton
- ↑ a b Gyászjelentése (1981). (Hozzáférés: 2021. január 13.)
- ↑ Schreyer Jakab gyászjelentése (1932). (Hozzáférés: 2021. január 13.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 168/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Szentmihályi-emlékkötet. Nagy Anikó (szerk.) Országos Széchényi Könyvtár, 2000 (Nemzeti téka)
- Tripolszky László: Vannak feladatok, amelyeket csak mi végezhetünk el (1981. július 12.) Népszabadság, 39. évfolyam, 162. szám