Szentpály Janka
Szabó Józsefné homoródszentpáli Szentpály Janka, teljes nevén: Szentpály Johanna Karolina Erzsébet (Halmi, Ugocsa megye, 1831. március 14. – Budapest, 1908. május 5.) írónő.
| Szentpály Janka | |
| Született | Szentpály Johanna Karolina Erzsébet 1831. március 14. Halmi |
| Elhunyt | 1908. május 5. (77 évesen) Budapest |
| Foglalkozása | író |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSzentpály László máramarosi főispán, országgyűlési követ és Szotovszky Klementin leánya. Keresztszülei Hám János szatmári püspök és Bethlen Karolina grófnő voltak. Egy időben Irányi Dániellel esett szerelembe, akivel leveleztek.[1][2] Férjével, boczonádi Szabó József 1848–49-es honvédőrnaggyal, akit mint foglyot kísértek Munkácsról Aradra, 1851-ben ismerkedett meg. Szabót 16 évi várfogságra ítélték, azalatt leveleztek, s miután kiszabadult, 1856. augusztus 25-én egybekeltek. Férje nyugalmazott altábornagyként halt meg 1893. június 26-án Félegyházán, 69. évében, Szabóné pedig 1908. május 5-én Budapesten. Három gyermekük született, Irén, Aranka és Jenő Ákos. Aranka leányuk Beöthy Zsolt egyetemi tanár neje volt.
Tárcacikkeket írt a Pesti Naplóba és a Fővárosi Lapokba, az Egyetértésben politikai cikkeket és regényfordításokat közölt. Ő írta Magyarországon az első arcismét a svájci Johann Kaspar Lavater munkája nyomán. Művében arról ír, hogy mire lehet következtetni az arcvonások alapján.
Munkái
szerkesztés- Ágnes. Történelmi. regény. Irta Homoród. Szeged, 1864
- Beszélyek. Irta Homoród. Pest, 1867
- Budapestről Párisba. Útirajz. Irta Szentpáli Janka. Budapest, 1875. Online
- A két nővér. Társadalmi regény. Irta Homoród. Budapest, 1879
- Az utolsó remete. Regény a forradalmi időből. Irta Homoród. Budapest, 1884. Két kötet.
- Ködfátyolképek. Beszélyek. Irta Homoród. Budapest, 1888
- Arczisme. Budapest, 1891. két kötet.
- Egy aradi fogoly levelezése menyasszonyával 1850-1856. Korrajz 2 kötetben. Saját leveleik után. Sajtó alá rendezte Szentpáli Janka. Budapest, 1904. I. kötet
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Budapest : Neumann Kht., 2001. Keletkezése, forrásai
- ↑ Évnegyedes jelentés a Magy. Nemz. Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának állapotáról az 1907. év II. negyedében Magyar Könyvszemle 15. évf. 3. sz. / 1907, 260. old.
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. On-line elérés
- Vitányi Iván: Egy önéletrajz kezdete és vége Mozgó Világ Online, 2007 május
- A Hunt-Pázmánoktól a megformálásig Archiválva 2015. február 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (Lator Lászlóval Szepesi Dóra beszélget) NAPÚT 2008/5., 3–14. oldal
- Boczonádi Szabó József A szabadságharc vitéz őrnagya, az újraindított Ludovika Akadémia első parancsnoka. Írta és összeállította: Szász András. Kiskunfélegyházi Füzetek, 2014. 15-16., 52-53., 59. old.
További információk
szerkesztés- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
